Évente ezer gyerek marad bent az örökbefogadási rendszerben a hosszú bürokratikus folyamatok miatt, miközben jóval több a várakozó szülő, mint az örökbe fogadható kisgyerek.
Az SOS Gyermekfalvak által végzett kutatásból kiderült, hogy jelentősen csökkent az örökbefogadások száma az utóbbi néhány évben. A hvg.hu azt írja, 2016 óta először csökkent ezer alá (901) az adoptálások száma, annak ellenére, hogy a várakozó szülők (3113) száma sokkal magasabb, mint az örökbefogadható gyerekeké (1778).
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az Infostartnak nyilatkozva elmondta, hogy sok gyerek nehezen talál családra, mivel
a jelentkezők általában a minél fiatalabb, egészséges, nem roma származású gyerekek örökbefogadását részesítik előnyben, ezért nagy a sorban állás az örökbefogadásra. Az idősebb, roma vagy beteg gyerekek, illetve a testvérek legtöbbször bent maradnak a rendszerben.
A szakember hozzátette, hogy a statisztikákat tovább rontják a hosszú bürokratikus folyamatok. Az örökbefogadhatóvá nyilvánítási procedúra ugyanis csak akkor indítható el, ha a vér szerinti szülő már nem tartja a kapcsolatot gyermekével. Szilvási Léna számtalan olyan esetről tud, amikor a gyermeket egyéves kora óta már senki sem látogatta, ennek ellenére csak kétévesen nyilvánították hivatalosan örökbefogadhatóvá.
Egy kisgyereknek egy évet kell várnia arra, hogy végre a sorsa rendeződjön, ami rettenetesen hosszú idő, és nagyon sok kárt okozhat a gyerek kötődési kapcsolataiban, a fejlődésében, ha ezt az időszakot egy átmeneti állapotban kell töltenie. Az lenne az ideális, ha hamarabb kerülne családhoz.
Ha az örökbefogadás megtörtént, a gyermek azonban nem tud beilleszkedni új családjába, a szülők 30 napon belül meggondolhatják magukat, és visszaadhatják a gyermeket. Tavaly 11 ilyen törvényesen felbontott adoptálás történt.
A SOS Gyermekfalvak több mint ezer embert kérdezett meg a már említett kutatás keretében, hogy átfogó képet kapjon az örökbefogadással kapcsolatos hozzáállásról. Az eredményeket a hvg.hu. foglalta össze:
- tízből nyolc válaszadó örökbe fogadna, tízből hat pedig valamilyen reprodukciós eljáráshoz (pl. lombik) folyamodna, ha nem lehetne gyermeke
- a megkérdezettek öt százaléka csak akkor fogadna örökbe, ha ismerné a vér szerinti szülőket
- az örökbefogadásra nyitott szülők 89,9 százaléka nem titkolná el a gyermek elől, hogy nem ő a vér szerinti szülője, 2 százalék biztosan eltitkolná, a maradék 9 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben
- a megkérdezettek harmada engedné, hogy a gyermek találkozzon vér szerinti szüleivel, viszont minden második csak bizonyos kor felett járulna hozzá
- a válaszadók fele engedné gyermekének, hogy találkozzon vér szerinti testvéreivel
- csak minden tizedik megkérdezett adna több időt a vér szerinti szülőnek, hogy rendezze sorait mielőtt örökbe adja gyermekét
- a válaszadók 60 százaléka tartaná a kapcsolatot a gyermek korábbi nevelőszülőjével.
Címoldali kép: Shutterstock
