Tízéves lett a köznevelés törvény, amely súlyosan korlátozza az iskolák és a pedagógusok önállóságát. Ebből az alkalomból a Szülői Hang Közösség összeszedte a közoktatás központosításával kapcsolatos legfontosabb rendszerszintű problémákat.
Tíz évvel ezelőtt, 2011. december 19-én fogadta el a parlament a 2011. évi CXC. törvényt, vagy közismertebb nevén a köznevelési törvényt, amely az iskolák fenntartói jogát elvette az önkormányzatoktól, hogy azt egy központi szervnek, a Klebelsberg Központnak adja át.
A Szülői Hang Közösség most a Szószóló a gyerekekért nevezetű akció keretében összegezte az elmúlt évtized tapasztalatait a hozzájuk beérkező szülői és pedagógusi szöveges vélemények alapján.
„Bár sok pedagógus napról napra igyekszik a lehető legtöbbet megadni a gyerekeknek, elkeserítő látni, hogy a kormányzatnak nem az önálló gondolkodó gyermekek nevelése, a jövő tudatos és gondolkodó társadalmának megalapozása a célja” ‒ olvasható a közleményben, amely idézi az egyik Somogy megyei pedagógus szavait is:
Jelenleg birkákat nevelünk. Egységesítünk, nincs megoldás a másságra, nem szabad gondolkodót nevelni… én teljesen el vagyok keseredve.
A közlemény szerint a központosítás számos negatív következménnyel járt:
- A tanárok keze meg van kötve: A pedagógiai autonómia korlátozása miatt a tanárok nem tudnak olyan környezetet teremteni, amelyben a diákok a legjobban tudnának fejlődni. Az oktatás színvonalát rontja a túlzsúfolt tananyag, a szabad tankönyvválasztás megszüntetése, a tanárok túlterhelése, valamint az innovációt és kreatív pedagógiai munkát támogató pozitív légkör hiánya.
- A papírmunka fontosabb, mint a gyerekek: A pedagógusokra olyan mértékű adminisztrációs teher hárul, hogy mellette egyáltalán nem marad idejük személyre szabottan foglalkozni a diákokkal. Sokak kedvét pedig a hivatástól is elveszi a soha véget nem érő papírmunka.
- Hatáskör nélkül maradt intézményvezetők: Mivel a döntéseket a tankerület hozza, az iskolák élén álló igazgatók jogköre gyakorlatilag megszűnt. Nem dönthetnek például a személyi állománnyal kapcsolatos kérdésekben. A gazdasági döntések távol, „fent” születnek, így a helyi problémákat sem tudják hatékonyan megoldani. Hogy a helyi autonómiára mekkora szükség van, azt éppen a járvány időszaka mutatta meg leginkább, amikor gyors és egyedi döntéseket kellett volna hozni.
- Arctalan hivatalnokok döntenek személyes felelősségvállalás nélkül: Az iskolákat érintő döntéseket olyan hivatalnokok hozzák meg, akiknek semmilyen személyes kapcsolata nincs a pedagógusokkal és a szülőkkel. Személyes tapasztalattal nem rendelkeznek, a problémák nagy részét csak papírokból ismerik, a kérelmekre könnyebben nemet mondanak, mint az egykor személyes felelősséggel felruházott önkormányzatok.
A Szülői Hang közleménye szerint a szakmaiságot mellőző döntések, a személyi és tárgyi feltételek hiánya és a pedagógusok korlátozásának következménye, hogy a hazai oktatási rendszer nem képes megfelelni legfontosabb céljának, azaz a gondolkodásra képes gyerekek nevelésének.
Címoldali kép: A József Attila Gimnázium diákjai az iskola udvarán. Az irodalmi színpadok „Szóljatok, szép szavak” elnevezésű vetélkedőjének résztvevői. Monor, 1971. (Fortepan/Péterffy István)
