Rovatok

Drámaian megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma a járvány alatt

A járvány okozta oktatási káosz és a kötelező beiskolázás következtében egy év alatt több mint hatezerrel nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint drámai növekedés figyelhető meg a sajátos nevelési igényű tanulók számában. A 2021/2022-es tanévre vonatkozó előzetes összesítés alapján jelenleg 100 ezernél is több sni-s tanulót oktatnak a köznevelési és szakképző intézményekben. Míg az előző tanévben körülbelül hatezerrel kevesebb, vagyis 93,7 ezer ilyen diákot tartottak számon a rendszerben – írja a Népszava

Olyan különleges bánásmódot és oktatási technikákat igénylő gyerekekről van szó, akik valamilyen mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal küzdenek, de ide tartozik az autizmus spektrum zavar, illetve a különböző pszichés fejlődési zavarok is. A sajátos nevelési igényű tanulók nehézségeivel és integrált oktatásukkal mi is foglalkoztunk korábban.

A KSH adataiból eddig is egyértelműen látszott, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő speciális gyerekek aránya évről évre növekszik, olyan mértékű emelkedésre azonban, amelyet az elmúlt egy évben tapasztaltunk, korábban nem volt példa.  

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint a növekedés egyik oka a járvány okozta „oktatási káosz”, a másik pedig a 2019-ben módosított köznevelési törvény, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást. 

A hatévesek több mint 20 százalékának nincs meg például a beszédhang megkülönböztetésének képessége, így kellett sokaknak iskolát kezdeni. Ez egyenes út a diszlexiához. Az erőltetett beiskolázás miatt ez többeket érintett, sokan éretlenül kerültek be. 

„Ehhez jött a rosszul megoldott távoktatás, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt, mert nem kapott még annyit sem, amennyit egy rossz iskolarendszerben a pedagógusok adni tudnának” ‒ magyarázta Gyarmathy Éva.

A pszichológus hozzátette, a vírus okozta lelki teher is rontott a helyzeten, de a kormány sikerpropagandája ‒ amely szerint minden jól ment a távoktatás alatt – szintén hozzájárult az adatok romlásához, hiszen ezáltal a szakértők hiába jelezték a problémákat, nem történt érdemi beavatkozás.

Címoldali kép: Schutterstock