Rovatok

Érvénytelen szavazásra buzdít 11 civil szervezet a „gyermekvédelmi” népszavazáson

A civil szervezetek abban bíznak, hogy az április 3-ra kitűzött, a kormány által „gyermekvédelmi”-nek nevezett, gyűlöletkeltő népszavazás nem éri el az érvényességi küszöböt, ha elegen szavaznak érvénytelenül.

A köztársasági elnök április 3-ra, vagyis az országgyűlési választások napjára tűzte ki a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazást. 

Tizenegy hazai civil szervezet fogott össze, hogy a hatalom által kezdeményezett, „gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő” népszavazáson érvénytelen eredmény szülessen. Közös közleményük szerint:

A népszavazás két okból is különösen aljas. Egyrészt a kérdések megfogalmazása azt sugallja, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről, másrészt sérti az LMBTQI-emberek méltóságát. A szóhasználat szándékosan manipulatív: a szülők gyermekük iránti természetes aggodalmát és védelmező szándékát akarja saját politikai céljaira használni. 

„A Fidesz–KDNP-kormány immár másodszorra építi a választási kampányát egy sérülékeny csoport ellen irányuló gyűlöletkeltésre.”

Érvénytelen népszavazásra buzdító röpcédula 2016 októberéből (Forrás: Magyar Helsinki Bizottság)

A közlemény aláírói: Amnesty International Magyarország, Budapest Pride, Háttér Társaság, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT Szövetség, Prizma Transznemű Közösség, Szimpozion Egyesület, Szivárványcsaládokért Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Transvanilla Transznemű Egyesület.

A civilek szerint az érvénytelen szavazás legegyszerűbb módja, ha a szavazólapon az „igen” és a „nem” válaszlehetőségeket is bejelölik a választók. 

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint minden érvénytelen szavazat segít, hogy a közelgő népszavazás ne érje el az érvényességi küszöböt, megüzenve ezzel a kormánynak, hogy a magyar társadalom elutasítja a kirekesztő és gyűlöletkeltő politikát. 

Mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki szexuális vagy nemi kisebbségekhez tartozik: legyen ő az unokaöcsénk, nagynénénk, barátunk, kollégánk, tanárunk vagy éppen a csapattársunk. Olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol az ő biztonságuk is ugyanolyan fontos, ahol nem érheti atrocitás szeretteinket az utcán, a tömegközlekedésen vagy a munkahelyén

– teszi hozzá Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. 

Orbán Viktor szerint a népszavazásra azért van szükség, mert „Brüsszel az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult.” Emellett a magyar kormány azzal kampányol a népszavazás mellett, hogy Európán belül Magyarországon mondhatnak először véleményt az állampolgárok a gyermekek védelméről. 

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Facebook-bejegyzése szerint ez csak tévhit, hiszen számos európai példa ennek ellenkezőjét bizonyítja. A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy:

„Azok a gyerekek, akik nem érzik komfortosan magukat a bőrükben, nagyon fontos, hogy segítséget kapjanak ‒ ennek révén érthetik meg, hogy érzéseik mögött milyen okok húzódhatnak.”

Gyermekjogi szempontból nem támogatható, és nem fogadható el, ha valaki egy gyereket rá akar beszélni arra, vagy meg akar győzni arról, hogy neki nemátalakító műtétre van szüksége. A segítő szakmai protokolloknak megfelelően a gyermek érzéseinek elfogadása fontos (ami nem jelent automatikusan egyetértést, és főleg nem jelent bármilyen rábeszélő magatartást).

A Fidesz egyebek mellett azt is hangoztatja, hogy Nyugaton szülői hozzájárulás nélkül tömegesen végeznek nemátalakító műtéteket kiskorú gyerekeken. Ezt a Hintalovon Alapítvány és a januárban induló Lakmusz tényellenőrző szerkesztőség is egyértelműen cáfolja, amelyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.