Hodász András, a közismert katolikus pap szerint a nemátalakító műtéteknél sokkal nagyobb veszélyt jelent a gyerekekre nézve a depresszió, a teljesítménykényszer és az elmagányosodás.
„Hetek óta hangos a magyar közbeszéd az új népszavazási kezdeményezéstől, amely a gyermekeinket hivatott megvédeni a nyugatról begyűrűző, dekadens, erőszakos meleglobbitól. Úgy tűnhet, ez minden idők legnagyobb veszélye. Félő, hogy több áldozatot követel majd, mint a koronavírus, amit, ugye, sikerült kétvállra fektetni, dacára a világelső halálozási adatoknak. (Mi lett volna, ha nem fektetjük kétvállra?)” – kezdi írását Hodász András katolikus pap. A Szemléleken megjelent cikkében azt állítja:
nem a Nyugatról érkező meleglobbitól kell védeni a gyereket, hanem a kiégéstől, az elmagányosodástól, a szorongástól és a depressziótól.
„Lehet, hogy mi megvédjük őket a nemátalakító műtétektől, de úgy tűnik, hogy nem tudjuk megvédeni őket saját életük sötétségétől.”
Ha szélsőséges akarok lenni, olyan mintha azt gondolnánk, hogy nem baj, ha felvágják az ereiket, csak a születési nemükben haljanak meg!
– írja cikkében az Instagramon és a YouTube-on is népszerű katolikus pap.
„Papként sokat foglalkozom fiatalokkal, plébánosként beszélgetek hitoktatókkal, iskolai órákra járok, előadásokat, lelkigyakorlatokat tartok” – megdöbbenve látom, hogy mennyi fiatal, tehetséges, jó képességű lány és fiú hiszi magát tehetségtelennek, gyenge képességűnek, haszontalannak.
Véleménye szerint a túlterheltség és az állandó teljesítménykényszer taszítja a gyerekeket a depresszió és a kiégés irányába. A társadalom elhiteti velük, hogy csak akkor szerethetőek, ha maximális teljesítményt nyújtanak, jó jegyeket kapnak, jól szerepelnek a versenyeken vagy a legjobb egyetemre kerülnek be.
„Beléjük neveljük, hogy a teljesítmény biztosítja a helyüket és az értéküket a társadalomban, de ez nem vezethet máshoz, csak szorongáshoz, kiégéshez, az önbecsülés csökkenéséhez.”
Hozzáteszi, hogy nincs szükség nemzeti konzultációra vagy népszavazásra. Sokkal fontosabb megértetni a gyerekekkel, hogy a teljesítmény nem minden, nem azon múlik a boldogság.
„Tanítsuk meg őket, hogy az élet velejárói a bukások, a sikertelenségek – ezekkel együtt kell elfogadnunk magunkat, és ők nem ezek ellenére, hanem ezekkel együtt méltók a szeretetre!”
És hogy lehetnek olimpiai bajnokok, de tényleg csak akkor, ha ők akarják, és szívesen dolgoznak érte. Mert máskülönben megfosztjuk őket a legfontosabbtól: az önfeledt, boldog gyerekkortól. És ez sokkal rosszabb, mint egy nemátalakító műtét”
– zárja sorait az atya.
Hodász András a Papifrankó című YouTube-csatornáján is kifejtette a fenti gondolatait:
Címoldali kép: Hodász András (Forrás: Instagram/andrashodasz)
