A közoktatás mára szinte az összeomlás szélére került. Az állam 2010 óta negyedével csökkentette az oktatásra kiadott pénzt, a tanárbérek messze elmaradnak az európai diplomás átlagbérhez képest, a korai iskolaelhagyók aránya pedig rohamosan nő.
A kormány az elmúlt tíz évben olyan reformok sokaságát vezette be, amelyek a közoktatás súlyos romlásához vezettek. A tanárokat a Nemzeti Pedagógus Karba kényszerítették, mozgásterüket minimálisra szűkítették és életbe léptették az életpályamodellt.
Az önkormányzati iskolákat államosították, élükre járási oktatási központokat neveztek ki. A közoktatásra kiadott pénzt 16 százalékkal csökkentették 2010 óta.
Kerényi György újságíró és Varga Júlia közgazdász statisztikai adatok alapján foglalta össze, hogy milyen hatással volt mindez a hazai oktatási rendszerre. Mint írják, a volt szocialista uniós tagországok közül Magyarországon és Szlovákiában romlott leginkább az oktatás minősége 2010 óta.
A diákok teljesítményén pedig az látszik, hogy nálunk az alulteljesítők aránya nagyobb, a csúcsteljesítőké pedig kisebb az uniós átlagnál.
A legújabb kompetenciamérések eredményei szerint a nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítményén javulás látszik. Ez azonban annak tudható be, hogy a korai iskolaelhagyók ezekben az osztályokban már nincsenek jelen, így az átlagteljesítmény is magasabbnak tűnhet.
Korai iskolaelhagyóknak tekintjük azokat a 18-24 éveseket, akiknek maximum általános iskolai végzettségük van. Arányukat növelte, hogy
a magyar parlament 2012-ben 18-ról 16 évre vitte le a tankötelezettséget. A képzésből való kimaradás aránya 2010 és 2020 között a lányok esetében jobban nőtt, ezzel párhuzamosan a korai gyermekszülések aránya is emelkedett.
A tanári fizetéseket tekintve elkeserítő helyen szerepel Magyarország, Európában 2019-re az utolsók lettünk. Összehasonlításképpen: az átlagos idő, amíg egy tanár eléri a fizetési csúcsot Lengyelországban 20 év, míg nálunk 42.
Egyszeri tanári béremelésekkel ezen nem lehet segíteni, tartós változásra van szükség. Pedig 2016 óta már nagyon nagy a baj. Túl nagy a tanárhiány, nagyon elöregedett a tanári kar
– írja Varga Júlia.
„A megszállottak kivételével már mindenki elment a pályáról, és nem a legjobbak maradtak. A béremelés nekik is nagy motiváció arra, hogy maradjanak. De ez az ára annak, hogy majd öt-tíz év múlva jó tanárok legyenek” – teszi hozzá.
Ennek ellenére az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben 25 százalékkal csökkentette a közoktatásra fordított kiadásokat.
A szocialista utódállamok az oktatás minősége szempontjából négy csoportba sorolhatók: akik javítottak az oktatáson, akik az EU-s átlag közelében vannak, akik lemaradtak, és akiknél romlott a közoktatás minősége az elmúlt tíz évben. Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik Szlovákiával együtt.
2010 körül az oktatási rendszerünk teljesítménye még megközelítette az uniós átlagot, mostanra viszont jelentősen leromlott, így az Unió tagországai között már csak sereghajtók vagyunk.
Címoldali kép: © 123rf
