Botrányosan alacsony bérek, túlterheltség és központosítás. Így vérezteti ki a kormány a pedagógusokat, és velük a hazai közoktatás rendszerét.
Ma már szinte nem is számít újdonságnak, hogy egy-egy hazai iskolában nincs elég tanár. Nemrég egy friss kutatásból derült ki, hogy
az intézmények egyharmada küzd szaktanárhiánnyal. Az iskolák közel felében nincs elég matektanár, egynegyedükben pedig az informatika- és idegennyelv-tanárokból van hiány.
A pedagógusok botrányosan alacsony fizetésért, több mint heti 40 órát dolgoznak, döntési joguk és mozgásterük pedig még oktatási kérdésekben sincs. Nem választhatnak tanítási módszert, tankönyveket, nem igazíthatják a tananyagot egy-egy osztály igényeihez. Ezekről ugyanis a kormány által létrehozott járási oktatási központok döntenek.
Nem csoda, hogy a fiatal pályakezdők messziről elkerülik a közoktatás rendszerét, a tapasztalt oktatók pedig egymás után hagyják ott a tanári pályát.
A járvány és a kötelező oltás miatti kényszerszabadság drasztikusan rontott az eleve tragikus helyzeten.
Az iskolák különböző módokon próbálják megoldani a helyettesítéseket. Egyes intézményekben a maradó tanárok óraszámát növelik, vagy fizetés nélküli helyettesítéssel próbálkoznak. De arra is van példa, hogy
pedagógiai asszisztensekkel, gyakornokokkal vagy tanárszakos egyetemistákkal helyettesítik a kieső pedagógusokat. Ezek a megoldások törvénytelenek, de még ennél is nagyobb probléma, hogy a gyerekeknek így gyakorlatilag esélyük sincs a minőségi oktatásra.
A tanárokat képviselő szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar is attól tart, hogy több intézményben működési problémák léphetnek fel a munkaerőhiány miatt, az oktatás stabil működését pedig már nem sokáig lehet biztosítani ilyen körülmények között. Ahogy többször hangsúlyozták, a hazai közoktatás az összeomlás felé halad, ami már erőteljesen látszik a diákok teljesítményén is.
Címoldali kép: 123RF
