Mi köze van a nyúlnak és a tojásnak Krisztushoz? Miért kell elszenvednie a nőknek a büdös pacsulikat húsvét másodnapján? Mi az eredete a tojásvadászatnak? Utánanéztünk néhány húsvéti szokás eredetének.
Mit szimbolizál a tojás és miért festjük be őket?
A tojást már az ősi Iránban, Egyiptomban, Görögországban, Rómában és Kínában is a termékenység szimbólumának tekintették. Kínában például már ötezer évvel ezelőtt, a tavasz elején, amikor a természet újjáéled, szokás volt tojást ajándékozni egymásnak.
A Keresztény húsvéti tojások eredete a mezopotámiai (Irak) korai keresztényekhez vezethető vissza, akik Krisztus keresztre feszítésekor az ő kiontott vérének emlékére festették vörösre a tojásokat húsvét alkalmával. A tojás később Jézus Krisztus feltámadásának, a kereszténység központi hiedelmének szimbólumává vált.
A 12. században I. Edward angol király elrendelte, hogy 450 tojást színezzenek ki, és díszítsék őket aranylevéllel, amelyeket a tavaszi szezonban a királyi rokonoknak ajándékoztak. A hagyomány néhány évvel később folytatódott, amikor a Vatikán a húsvéti időszak alkalmából ezüst tokban egy tojást küldött VIII. Henriknek.
Kicsoda a húsvéti nyúl?
A nyúl szimbóluma nagy valószínűséggel egy angolszász pogány ünnepekből került át hozzánk, és lett a húsvéti ünnep része. A pogány angolszász vallási tradíció áprilisban ünnepelte a tavasz és az újjászületés beköszöntével Ostara istennőt.
Ostara istennő ünnepében a nyúl a termékenység és az új élet ősi szimbólumát jelentette. A terjeszkedő keresztény birodalomra jellemző volt, hogy misszionáriusaik átvették a meghódított terület szokásait, és beépítették őket a keresztény ünnepekbe, hogy a helyi lakosság jobban elfogadja a hódítók új vallását.
De miért a nyuszi tojja a tojást?
Nem igazán tudjuk, de úgy tűnik, hogy a húsvétkor tojást tojó nyulakkal kapcsolatos történetek már az 1600-as években is terjedtek Európában.
Miért vadászunk tojásokat?
Erről sincsnek pontos információink, de tény, hogy a húsvéti tojásvadászat a 17. századi Német-római Birodalomban már elterjedt volt.
Viktória királynő anyja német volt, és amikor Anglia királynője lett, népszerűsíteni kezdte ott is a hagyományt. A viktóriánus Angliában a valódi tojások helyett hamarosan mesterséges tojásokat kezdtek használni, amelyekbe ajándékokat és édességeket rejtettek. Az európai cukorkagyártók a 19. században fedezték fel az ünnepben rejlő lehetőségeket, és elkezdtek tojás alakú csokoládékat és cukorkákat készíteni.
Miért locsolkodunk?
A locsolkodás húsvéti szokása már a 14. században jelent volt Közép-Európában. Ma jelen van szintén Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is. A víz a pogány és a keresztény tradícióban is szakrális, megtisztító jelentőséggel bír. Magyarországon a második világháború előtt még az volt a szokás, hogy a lányokat a kúthoz vonszolták, és ott egy dézsa vízzel nyakon öntötték. Manapság már szerencsére megússzuk egy kis büdös kölnivel.