Hetek óta hatalmas erdőtűz pusztít Új-Mexikóban és Arizonában. Wagner Mátyás gimnazistának társaival együtt ki kellett költöznie a montezumai gimnáziumi kollégiumból és az iskolából. Matyi erről a meghatározó élményéről számol be lapunknak, valamint megkérdeztük Dr. Nagy Balázs geográfus-klímakutatót az erdőtüzekről, és arról, hogy a jelenség mennyiben függ össze a klímaváltozással.
Gyerekkel vagyunk: Mikor vettétek észre, hogy nagy a baj?
Wagner Mátyás: Már április közepe óta erdőtűz pusztított a környékünkön, de eleinte nem érzékeltünk belőle semmit. Aztán egyre több tűzoltó helikopter kezdett körözni a közelünkben. Nem messze tőlünk egy hatalmas víztároló található, és onnan hordták az oltáshoz a vizet. Később már a füstöt is láttuk, sőt a tüzet is. Egy hatalmas máglyára emlékeztetett. Elképesztő látvány volt. Ekkor összepakoltunk, és egy távolabbi egyetem kollégiumába költöztünk. De egy-két nap múlva onnan is továbbálltunk. Jelenleg egy konferenciaközpontban lakunk, másokkal együtt, akiket szintén a biztonságuk érdekében evakuálták a lakóhelyükről.
GYV: Mi okozhatta tüzet?
WM: Új-Mexikóban és a szomszédos Arizonában jelenleg is több tűz tombol egyszerre, amelyek közül sokat még nem sikerült eloltani. Még nem tudni pontosan, hogy melyik, mitől alakult ki.
Annyi bizonyos, hogy ezen a vidéken az elmúlt húsz évben egyre gyakoribbak és nagyobbak az erdőtüzek. Ezt a jelenséget a szakemberek a klímaváltozás okozta növekvő szárazságnak tudják be. A szárazabb a területen könnyebben alakul ki a tűz – akár természetes úton, akár ember okozta gondatlanság miatt –, és utána már sokkal nehezebb megállítani.
GYV: Veszélyben érezted magad?
Egyáltalán nem. Bár a kívülálló számára az erdőtűz rettenetesen félelmetesnek tűnhet, nem éreztem magam veszélyben, mert az iskola fel van készülve az ilyen helyzetekre. Szinte minden évben elköltöznek valahova két hétre. Rutinosan evakuáltak minket.
GYV: Szerinted a jelenség összefüggésben van a klímaváltozással?
Biztosan. Nekem igazából az volt a furcsa, hogy most először tapasztaltam meg testközelből a klímaváltozás következményeit. Magyarországon ez még nem annyira kézzelfogható, de a világ egyes részein, mint például itt, igen. Eddig is elégé környezettudatosan éltem, de egy ilyen élmény végképp kijózanító. A társadalomnak és a politikusoknak is észbe kell kapniuk, hogy megálljt parancsoljunk a tragikus folyamatoknak, amelyeket felelőtlen életünkkel indítunk be.
A Gyerekkel vagyunk megkereste Dr. Nagy Balázs geográfus-klímakutatót, hogy mit gondol az egyre gyakrabban tomboló erdőtüzekről és a klímaváltozásról.
Gyerekkel vagyunk: Természeteseknek tekinthetőek az új-mexikói tüzek vagy a klímaváltozás okolható a jelenségért?
Dr. Nagy Balázs: Az erdőtüzek természetes jelenségnek számítanak sok helyen a világon, és hasznos szerepet is betölthetnek: például sok kórokozót is elpusztítanak. Új-Mexikóban sem meglepő, hogy néhány évente végigsöpör egy-egy erdőtűz. Az éghajlat ezen a területen alapvetően igen száraz, inkább csak télen lehet csapadékra számítani, tavasszal és nyáron nemigen. Azokban az években, amikor télen sem esik sok hó, nagyobb lesz a szárazság. Ilyenkor szoktak kialakulni az erdőtüzek. De ez nem mindig okoz gondot a természetnek. A száraz klíma miatt ezen a területen nincs buja növényzet, ezért nincs is, ami hosszan, folyamatosan táplálná az égés folyamatát. A bozótos területeken így nagy károkozás nélkül gyorsan végigrobog a tűz. Végül regenerálódik a vidék, a növényzet újraéled.
Ha azonban túl gyakori az erdőtűz, az kifejezetten káros, mert jóval több terület ég le, mint amennyi egészéges lenne, és a természetnek nincs ideje regenerálódni. Nehezebben nő újra a természetes növényzet. Nincs, ami megkötné a talajt, és emiatt az erős szélben olyan hatalmas porviharok képződhetnek, ami miatt néhány méterre is alig lehet ellátni. Talajpusztulás is kialakulhat, azaz romlik a termőtalaj minősége, nem lesz termékeny, és ez persze problémát okoz a gazdaságnak is. Az anyagi károk is óriásiak, hiszen ilyenkor evakuálni kell az egész környéket, az állatokat is, és gyakran házak is leégnek, tönkremennek.
Sajnos ma már bizonyosra vehető, hogy a világon egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek, amelyekről az elmúlt időszakokban sokat hallottunk, mint például a tavalyi, óriási kaliforniai erdőtűz, vagy a 2019-ben és 2020-ban több hónapig tartó ausztráliai nagy tűz részben a klímaváltozásnak tudható be, valamint az emberi beavatkozásoknak, gondatlanságnak is.
A hétköznapi ember számára gyakran nem tűnik soknak, hogy a globális éves átlaghőmérséklet 1,5 fokkal emelkedett az elmúlt 100-150 évben Mindennapi életünket 1.5 fok ide vagy oda nemigen befolyásolja. Mindegy, hogy napközben 24 vagy 25.5 fok van, szinte megsem érezzük. De a bolygónk és a természet számára ez a másfél fok rengeteget. Olyan változásokat indít be, amelyeknek hosszú távon súlyos következményei lesznek.
Ha további információkat szeretnél megtudni a globális éghajlatváltozásról, információkat a Greenpeace összefoglalójában és itt találsz.