Rovatok

Átprogramozás 5. – Miért megy tönkre annyi kapcsolat a baba születése után?

Egyáltalán nem könnyű, de egy zátonyra futott kapcsolatot meg lehet menteni. Az első lépés a gyógyulás felé vezető úton, ha végre egy nevezőre jutunk azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit el szeretnénk érni. Bármennyi harag és sértettség van is bennünk, és bármennyire elfáradtunk már, bizony meg kell erőltetni magunkat és megpróbálni adni a másiknak is. Miklósi Réka írása.

Érintőlegesen már írtam róla korábban, hogy egy gyerek születése minden kapcsolatban kisebb-nagyobb válságot okoz, amit sokunk kapcsolata nem is bír ki. Talán nem árulok el nagy titkot, ha bevallom, az elmúlt másfél évben rengeteget foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Sok barátnőmmel, ismerősömmel beszélgettem a témáról, egy sor cikket és könyvet elolvastam. Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem vagyok egyedül ezzel a problémával. 

Vegyük hát sorra, melyek azok a tényezők, amelyek miatt egy fiatal anya vagy apa legboldogabbnak remélt életszakasza egyik napról a másikra rémálommá válhat.

Háttérbe szorul a párkapcsolat

Az (első) gyermek megérkezésével három főre bővül az eddig szuperáló két fős csapatunk. Ráadásul mindketten az új jövevényre koncentrálunk, és minden energiánkra szükségünk van ahhoz, hogy őt életben tartsuk, gondozzuk. Sokszor teljesen kialvatlanul szolgáljuk, a hormonháztartásunk is felborul, a párkapcsolatunkat pedig a háttérbe szorítjuk. Ez az utolsó pont az igazán jelentős. Arról is volt már szó korábban, mennyire fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, egy kapcsolat a folyamatos munkáról szól: nem dőlhetünk hátra és várhatjuk el, hogy majd olyan szuperül működik minden magától, mint a szerelem legelején. Márpedig minél hosszabban szorul háttérbe a kapcsolatunk, annál valószínűbb, hogy problémáink lesznek.

© Neményi Róza
Eltérő elvárások egymással szemben

Ebbe a hibába is sikerült beleesnünk. Nem tisztáztuk jó előre, hogy ki mit gondol, mit kell vállalnia, milyen felelősségei vannak az érkező gyerek kapcsán. Ráadásul a gyakorlatban sem kommunikáltuk megfelelően a másik felé az elvárásainkat. Ehelyett sértetten, duzzogva reagáltunk, ha valaki valamit nem úgy tett, ahogy szerintünk kellett volna.

Egyéni küzdelmeink felszínre törése

Bizony ez is megfoghatatlannak tűnik számomra, a mai napig. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy ha a saját házad táján vannak még feldolgozatlan, megoldandó problémák, akkor jobb, ha felkészülsz rá, hogy ezek ki fognak robbanni. A gyerek születését követően rengeteg emlék sejlik fel a gyerekkorunkból, a szüleinkkel kapcsolatos kérdések és problémák is felszínre törhetnek. Önmagunkkal vívott küzdelmünk pedig megint csak kihat a párkapcsolatunkra.

Akkor sem kell megijedni, ha most azt érzed, mindhárom pont igaz a kapcsolatodra. Valljuk be, ez természetes, mindenki átesik rajtuk, és igen, nehéz. 

A pszichológusok szerint nem igazán kerülhető el ez a válság. Legfeljebb felkészülhetünk rá, ami enyhítheti a tüneteket, de attól még be fog következni. 

A legfontosabb, hogy jól tudjunk kommunikálni a másikkal, és legyünk minél elfogadóbbak a másikkal szemben.

A párommal, Tamással tehát, akire csak félig-meddig mondhatom, hogy a partnerem, jelenleg itt tartunk: tisztában vagyunk azzal, hogy problémáink vannak, tudjuk, hogy mi válthatta ki ezt a krízist és azt is, hogy meg szeretnénk oldani mindketten. Mindennek  ellenére képtelenek vagyunk segíteni magunkon. Valami elszabadult, el is veszett talán, nem működik a kommunikáció, nincs türelmünk egymáshoz. Nem tudunk adni, csak elvárások feszülnek bennünk. Mindketten arra vagyunk kihegyezve, hogy a másiktól kapjunk, ő segítsen ki minket a bajból, miközben sejtjük, hogy ez nem fog megtörténni. 

Számot kell vetnünk magunkkal, hogy mik a legkritikusabb pontok jelenleg a közös életünkben, és ez bizony fájdalmas. A kialvatlanság vagy a szexuális életünk teljes megszűnése? A bizalmatlanság? A bosszúság amiatt, amit a másik tesz vagy nem tesz? Mindenkinél más és más lehet ezek sorrendje. Ami fontos, hogy az önvizsgálatot a legégetőbb problémákkal kezdjük. Ugyanakkor nem biztos, hogy az én legégetőbb problémám a másik legfőbb problémája is egyben, ezt is muszáj elfogadni. A közös ügyeinkkel párhuzamosan bizony kinek-kinek külön is foglalkoznia kell a maga „becsípődéseivel”. Ettől szépen lassan esetleg mindenki kicsit jobban érzi majd magát, és sikerül kimozdulni a holtpontról. Persze lehet, hogy teljesen össze vagyunk zavarodva és nem látjuk át, hogy milyen változtatások segíthetnének ki minket a gödörből. 

Lássunk néhány példát a kapcsolatokat tönkretevő leggyakoribb hiányosságokra:

1. Énidő

Bizony, ez az egyik legfontosabb dolog: ügyeljünk rá, hogy legyen időnk magunkra. A gyerek miatt nemcsak a párkapcsolatunk, hanem mi magunk is a háttérbe szorulhatunk. Olyannyira, hogy már az is luxus, ha hajmosás közben nem lóg rajtunk a gyerek.

Folyamatosan mást/másokat szolgálunk ki, de önmagunkra nem jut időnk.

Ha át tudjuk hívni a nagyit, hogy segítsen, vagy vagyunk olyan mázlisták, hogy apuka is bőségesen kiveszi a részét a gyerek körüli teendőkből, akkor ezeket az időket ne kizárólag arra fordítsuk, hogy „utolérjük magunkat”. Igenis várhat akár még plusz egy napot is az a kupleráj, kiválogathatom később is a szennyest, a fene egye meg. Egy félóra mindenkinek jár. Eressz egy kád forró vizet és relaxálj egy kicsit, vagy tekerd ki a polifoamot és csinálj végig egy tornaórát, ha téged az tölt fel. Hidd el, belefér, sőt hasznos az önkényeztetés! Tegyél fel arcpakolást, vagy ülj le és nézz meg egy (ne adj’ isten, két) részt a kedvenc sorozatodból. Csinálj bármit, amit csak magadért teszel, hogy jobban érezd magad.

Nem szégyen, ha nem megy minden egyedül, ne félj hát segítséget kérni! Megérdemled, hogy segítsen valaki a mindennapi teendőkben, hiszen napi 24 órás készenlétben vagy. Egy kis feltöltődés után máris könnyebb lesz kedvesen, türelemmel fordulni a másikhoz.

2. Közös minőségi idő

Eleinte persze szinte lehetetlennek tűnik, mégsem szabad elfelejteni, mennyire fontos, hogy minőségi időt töltsünk a másikkal, mégpedig rendszeresen. A covid alatt különösen nagy erőpróbát jelentett ez: semmi változatosság, az ember sehová sem tud elmenni, otthon pedig nehéz megállni, hogy a nap végeztével ne húzzon be minket a kanapé és rágcsáljunk szemét kajákat, némaságba burkolózva, miközben bámulunk ki a fejünkből valami filmet vagy sorozatot nézve. Érdemes aktívabb időtöltést találni, beszélgetni, szórakozni. Kapcsoljuk hát ki a tévét, tegyük el a telefonokat, és forduljunk érdeklődőn a párunkhoz, vagy vegyük rá valamilyen közös tevékenykedésre! Ha pedig nincsen meg hozzá a kellő indíttatásunk, egyszerűen tudatosítsuk magunkban, hogy szükségünk van ezekre a közös időkre, hobbikra, élményekre. Ezek tartanak minket össze.

3. Szex

Nem elég, hogy miközben a gyerek körül pattogunk egész nap, találunk egy kis időt magunkra, és a lehetetlent megcáfolva még közös programot is csináltunk. Ezzel még nem tettünk meg mindent a családi békéért. Egy felnőtt kapcsolat többet követel. De mindezek után van-e még bárkinek ideje, kedve és ereje hancúrozni? Gy. e. (azaz a Gyerek előtti időszakban) elképzelhetetlennek tűnt az élet megfelelő minőségű és mennyiségű szex nélkül. Azonban a intim együttlét fontossága átértékelődött bennünk, és a ló túloldalán kötöttünk ki, mintha nem is volna rá szükség. Pedig dehogy nincs!

© Neményi Róza

Egy kapcsolatban óriási jelentősége van az intimitásnak, és szükségünk van ezekre az érintésekre. Arról nem is beszélve, milyen szuper stresszoldó hatása van egy kiadós szeretkezésnek.

Ne hagyjuk elveszni, és pláne ne utasítsuk el minden alkalommal a partnerünket fáradtságra hivatkozva! Ha pedig a másik az, aki negálja a dolgot, próbáljunk meg beszélni vele. Ilyen esetben sem ciki segítséget kérni, forduljunk bátran szakemberhez a problémáinkkal. A szexuálpszichlógus számára végképp mindennaposak a párkapcsolati elakadások, bízhatunk benne, hogy rutinos, ám személyre szabott tanácsokkal lát majd el.

4. Asszertív kommunikáció

Problémáink megoldásában a biztonságos és tiszta kommunikációé az egyik legfőbb szerep: fontos, hogy képesek legyünk békésen, sértegetés és mellébeszélés nélkül szót érteni a másikkal. Nem is olyan könnyű ezt megvalósítani, ha már egyszer kiszabadult a szellem a palackból. Mi magunk gondolhatjuk úgy, hogy kedvesen közelítettünk a másik felé, de ő a semmiből egyszer csak ránk támadt, így csak természetes, hogy erre már sértődötten reagáltunk. Egy terhelt helyzetben, gondok közepette hajlamosak vagyunk nem észrevenni, hogy már a közeledésünk sem volt annyira szívderítő, mint hisszük.

Mi is az az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy:

– képesek vagyunk tisztán, határozottan, egyértelműen képviselni a saját érdekeinket, igényeinket,

– képesek vagyunk meghallgatni, meghallani és megérteni a másik fél valódi érdekeit és igényeit,

– kapcsolatot tudunk építeni a másikkal úgy, hogy az előző két pontot, tehát a tiszta érdekérvényesítést és az értő meghallgatást az adott helyzetnek megfelelően alkalmazzuk,

– nehéz helyzetekben, érdekütközések esetén olyan megoldásokat keresünk, amelyek révén mindkét fél nyertesnek érezheti magát.

Forrás: asszertivitasvilaga.hu

Nagyon fontos tehát, hogy tisztán és hatékonyan tudjuk kifejezni magunkat, erőszakmentesen kommunikáljunk, képesek legyünk meghallgatni a másikat, megérteni az ő nézőpontját, és kapcsolódni is tudjunk hozzá. A hangsúly azon van, hogy ezeket a szabályokat betartva mindkét fél csak nyerhet.

Ám a gyakorlatban ez a módszer sem egyszerű, és ember legyen a talpán, aki mindig minden helyzetben alkalmazni tudja. A megfelelő kommunikációban és egymás megértésében rengeteget tud segíteni a párterápia. A legjobb, ha már akkor elmegyünk, amikor még úgy érezzük, nem olyan nagy a baj. Így nagyobb rá az esélyünk, hogy ne a szétválás mikéntjében, a gyerekfelügyelet megosztásának kialakításában kelljen majd segítségért folyamodnunk.

Forrás: femina.hu

A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket pedig itt találjátok. 

Címoldali kép: Shutterstock