Mostanában a legtöbb családnak alaposan kijutott a csapásokból, beleértve az anyagi nehézségeket, az iskolai és gyermekgondozási megpróbáltatásokat, egészségügyi problémákat, bánatot, szorongást, elszigeteltséget és még ki tudja, mi mindent. A gyerekeket, szülőket, gondviselőket stressz gyötri – ezt mondani se kell. Sokunknak az a legelviselhetetlenebb ebben a járványban, hogy nem látjuk a végét. De minden azon áll vagy bukik, hogyan küzdjük le a stresszt és az egyéb akadályokat, amelyeket az élet gördít elénk, és hogy ez a küzdelem hogyan tehet minket még erősebbé. Joanna Eng írása.
A gyerekeket több szempontból érintette a járvány, mint gondolnánk, ők azonban az életkoruknál fogva rugalmasak. Amy Morin szociális munkás és a 10 Things Mentally Strong Parents Don’t Do (10 dolog, amit nem tesz meg egy mentálisan erős szülő) szerzője szerint: „Azt szeretnénk, hogy gyermekünk képes legyen az akadályok, nehézségek és kudarcok, a bánat és a szorongás kezelésére… tanuljon ezekből, legyen több általuk, szedje össze magát és váljon jobb emberré”. Morin hozzáteszi, hogy szerencsére „a kisgyerekek eleve jók az ilyesmiben. Ha elesnek, felkelnek”.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan segítsük elő ezt a fajta rugalmasságot a gyerekkortól egészen a felnőttkorig, ezekben a szokottnál is keményebb időkben.
1. Ismerd el a gyerek érzelmeit
Ne kicsinyeld le a túlzott érzelmi megnyilvánulásait, ha a gyereked olyasmi miatt sír, amit te semmiségnek tartasz. Inkább mondd neki azt, hogy természetes érzés a szomorúság, a düh, a csalódottság vagy az ijedtség, de dönthet úgy is, hogy bátor és erős lesz, és úgy lendül túl az egészen.
„Adj hitelt a gyerek érzelmeinek, és nyilvánítsd ki, hogy fontosak az érzései” – tanácsolja Morin. – „Mindjárt más, ha megérti, hogy rendjén való, amit érez, hogy fél, de attól még tehet valamit ellene”.
2. Mutasd be a stressz kezelésének a helyes módozatait
Felnőttként stresszes helyzetben – ha nyakig úszol a munkában, megőrjít a számítógéped, dugóba kerülsz vagy felzaklató hírt kapsz – úgy helyes, ha te is kifejezed az érzelmeidet (ugyanakkor nem reagálod túl a dolgot és nem bántasz meg másokat). De azt is lássa a gyereked, hogy utána lecsillapodsz és megoldod a problémát, amivel világossá teszed számára, hogy legközelebb simábban is meg lehet mindent oldani. Ha a gyerek látja, hogy okulsz a stresszes helyzetekből, az arra ösztökéli, hogy ő is méltósággal viselkedjen, és szedje össze magát.
3. Mutasd meg neki, hogy nem baj, ha hibázunk
Hagyd meg a gyereknek az ésszerű kockázatvállalás és a hibázás lehetőségét. Tehát ha valami nem sikerül neki, és ezért kiborul, vagy disznóólat csinál, ne csapj le azonnal, hogy kijavítsd a hibát. Ha szemlátomást segítségre szorul, tegyél fel neki nyitott kérdéseket, amelyekkel rávezeted, hogy ő találja meg a megoldást. Néha elég ennyit mondanod: „Én itt vagyok, ha szükséged van rám”. Ezzel már megtámogatod a gyereket annyira, hogy magától kitalálja, mit tegyen.
Azt viszont ismerd el, ha te követsz el hibát. Akár túlreagáltál valamit, amit a gyereked tett, akár egy különleges receptet akartál megvalósítani, de elszúrtad az ételt, jól jön a bocsánatkérés, és az sem árt, ha megtervezed, hogyan csinálhatnád máskor jobban, amit elrontottál. Ebből a gyerek levonja a tanulságot, hogy mindenki szokott hibázni, ami nem baj abban az esetben, ha beismerjük, tanulunk belőle és újra próbálkozunk.
4. De ne légy túl részvétlen se
Az ugyan helyes, ha a gyereket arra biztatjuk, hogy önállóan oldja meg a dolgokat, de ne feledjük, hogy közben szüksége van az érzelmi támogatásra. A Harvard egyetem Gyermekfejlődéstani Központja szerint „minden olyan gyerek esetében, aki képes fejleszteni a rugalmasságát, közös tényező legalább egy stabil és elkötelezett kapcsolat megléte egy támogató szülővel, gondviselővel vagy más felnőttel”. Emögött az áll, hogy egy szerető felnőtt támogatásával a gyerek úgy tudja átvészelni a stresszes helyzeteket, hogy ezek még serkentőleg is hatnak rá, „pozitív stressz” lesz belőlük.
5. Sosincs késő a javításhoz
Ne aggasszon, ha gyereked kiskorában még nem figyeltél fel erre a „rugalmassági tényezőre”. Noha a kicsik a legalkalmazkodóképesebbek, a Gyermekfejlődéstani Központ munkatársai hangsúlyozzák: „A rugalmasság alapjául szolgáló képességek bármely életkorban megerősíthetők”. Bármilyen életkorú gyereknek, sőt, a felnőtteknek is rengeteget segít testi és lelki egészségük rendszeres karbantartása és önszabályozási készségük fejlesztése abban, hogy leküzdjék a stresszt ezekben a nehéz időkben.
Az önszabályozás olyan készség, amely fejleszthető, ugyanúgy, mint a tanulási vagy a testi képességek. „Ha egy megtanulandó készségre gondolsz, nem pedig a rossz viselkedésre, attól megváltozik a gyermeknek adott visszajelzésed hangneme és tartalma egyaránt” – állítja Scott Bezsylko, a Winston gyógypedagógiai iskola ügyvezető igazgatója. Tehát ugyanúgy, mint amikor bármi másban jobb akarsz lenni, keress egy kihívást jelentő helyzetet a gyakorláshoz. Márpedig, ami a kihívásokat illeti, azokban jelenleg igazán nincs hiány.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org/
