Tudvalevő, hogy a „beleegyezés” fogalma nemcsak a szexre meg a randizásra vonatkozik, hanem ennél sokkal általánosabban azt is jelenti, hogy a másik embert csak az ő engedélyével érinthetjük meg, vagy vehetünk el tőle valamit. A beleegyezés lényege mindenekelőtt az önmagunk és mások tisztelete bármilyen helyzetben – és bármelyik életkorban! Joanna Eng írása.
Még felnőttek számára sem evidens, mit jelent és mennyire fontos, hogy csak olyat tegyenek valaki mással – szerettükkel vagy alkalmi ismerősükkel, partnerükkel, gyerekükkel –, amit az elfogad, és ezt nyilvánvalóvá is teszi. Ezt tanulni, illetve tanítani kell: elkerülhetetlen a jótékony szülői közbeavatkozás. Ne várj arra, hogy a gyereked „felnőjön” egy ilyen beszélgetéshez, amikor is megtanítod neki az életre szóló leckét. Már egészen kis korban is flottabbul megy a játék, jobb az együttműködés, ha a gyerek képes figyelembe venni, hogy a másiknak ínyére van-e a dolog, azaz, beleegyezését adta-e abba, amit együtt vagy vele csinálnak.
De hogyan értessük meg ezt a kissé elvont, mégis húsbavágóan fontos fogalmat a gyerekkel, a maga szintjén?
1. Kerüljön bele a „beleegyezés” a szótáradba
Így a gyerek már korán megtanulja a szó jelentését. Ezt az egyszerű meghatározást alkalmazhatod:
„A beleegyezés az, amikor »igen«-t mondasz valakinek, vagy zöld jelzést adsz arra másnak, hogy hozzányúlhat valamihez, ami a tied. Ez lehetsz te magad, egy testrészed, vagy pedig valamelyik játékod, tárgyad.”
„Ha valaki meg szeretné érinteni a hajadat, akkor ahhoz neked előbb bele kell egyezned. Ha pedig te szeretnéd használni valakinek a ceruzáját, azt csak akkor teheted, ha ő már a beleegyezését adta.”
„A másik beleegyezésének a kivárása azt fejezi ki, hogy odafigyelünk rá, bízhat bennünk.”
2. Hétköznapi példák a beleegyezésre
A gyerekkel úgy értetjük meg legjobban azt, hogy mi az a beleegyezés, ha minden helyzetben gyakoroljuk.
A viselkedéseddel mutass példát, hogy ő is hasonlóképpen tegyen. Például:
– Mielőtt megcsiklandoznád, kérdezd meg: „Megcsikizhetlek?”
– Mielőtt elvennél tőle valamit, ami az övé, a biztonság kedvéért kérdezd meg: „Elvehetem a ceruzádat?”
– Mielőtt segítenél neki az öltözködésben, kérdezd meg tőle: „Segítsek?”
3. Figyelj a válaszra
Nagyon fontos, hogy várd meg a választ, mielőtt cselekednél. A válasz lehet egyértelmű igen vagy nem, de úgy is mondhat valaki nemet, hogy közben kerüli a tekintetünket, és láthatóan feszeng.
A lényeg: ha nincs egyértelműen pozitív válasz, akkor nincs beleegyezés!
A kisebb gyerekek különösen rászorulnak a segítségre. Ahhoz, hogy tisztába kerüljenek az érzéseikkel, különféle játékokat is bevethetünk. Ilyen a szoborjáték, amikor ugrándozunk, táncolunk, és egy adott jelre abba a pózba kell merevednünk, amelyikben éppen vagyunk. A „piros lámpa-zöld lámpa” játék („igen” esetén zöld, „nem” esetén piros tárcsa felmutatása) szintén figyelemre és megfontolásra szoktatja a gyereket, mielőtt dönt.
Ha pedig a gyereknek kell megvárnia a mi beleegyezésünket, és ezt szép türelmesen meg is teszi, el ne mulasszuk a dicséretet!
4. A „nem” tiszteletben tartása
Olykor előfordul, hogy a válasz „nem”, és ezt is tudomásul kell venni!
Úgy taníthatjuk meg a gyereket a nemleges válasz tiszteletben tartására, hogy hozunk egy háziszabályt, amelynek értelmében a „nem”, a „ne” vagy az „állj” MINDIG az azonnali abbahagyást jelenti.
Szülő és gyerek ezt otthon egy egyszerű játékkal gyakorolhatja: csiklandozhatjuk vagy megpróbálhatjuk lebirkózni a másikat, de csak addig, amíg a másik azt nem mondja, hogy „ne” vagy „állj”, és akkor azonnal elengedjük.
Ha a gyerek ezeket a tiltásokat tiszteletben tartja, megint dicsérjük meg, hogy milyen jól tette!
5. A saját testével ő rendelkezik
Tanítsd meg a gyerekednek, hogy ő a felelős a saját testéért. Például:
– Ha egy nagybácsi birkózna vele vagy meg akarja gyömöszölni, a gyerek rá tudjon szólni, ha megelégeli, hogy hagyja abba.
– Felszólító mód: „ölelj meg” helyett, kérdő módban tudakold: „meg akarsz ölelni?” Utána pedig tartsd tiszteletben a döntését.
– A puszi ne legyen „fizetség”.
Ha a gyerek nem akarja, hogy megölelje vagy megpuszilja egy rokon, beszéljétek meg, hogy milyen más módon fejezhető ki a megbecsülés – fogjon kezet a rokonnal, vagy mondja: „Köszönöm, hogy eljöttél”. (Sértődés esetén magyarázd meg, hogy a gyerekkel éppen az önálló döntéshozatalt gyakoroljátok.)
6. Az elutasítás módozatainak gyakorlása
Nemet, megálljt mondani többféleképpen lehet. Tárj a gyerek elé néhány lehetőséget, amelyek közül választhat.
Példamondatok:
– „Köszönöm, nem.”
– „Kérlek, hagyd abba, ez nem esik jól.”
– „Szeretnék kicsit egyedül lenni.”
– „Most nincs kedvem hozzá.”
– „Ezt inkább ne csináljuk.”
– „Egyelőre ne, még meggondolom.”
– „Most más dolgom van.”
7. Fokozatosan terjeszd ki a beleegyezés alkalmazását
Az alapok elsajátítása után vegyetek sorra olyan helyzeteket, amikor meg kell várnotok másvalakinek a beleegyezését, mielőtt belefognátok valamibe. Például:
– valakinek a lefényképezése
– más fotójának a kiposztolása vagy küldése
– mások személyi adatainak a megosztása
– mások művészi ötleteinek a felhasználása
– egészségügyi kezelés nyújtása
Ötöljetek ki más forgatókönyveket is, és vitassátok meg, hogy melyikhez kell kikérni a másik beleegyezését.
Így mire a gyerek eljut az első szerelmi románchoz és a szexről szóló tudnivalókhoz, addigra úgy begyakorolta már a beleegyezést, hogy teljesen természetes lesz a számára. Ez több mint udvariasság, inkább érzelmi kulturáltság: megtanulja tisztelni a másik személyt és figyelembe venni az igényeit – és magára, a saját határaira is jobban tud majd vigyázni.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org
