Rovatok

A magyar védőnői rendszerre büszkék lehetünk

A magyar védőnői rendszer a világon egyedülálló. Párját ritkítja. Gyakorlatilag csak Finnországban van a magyarhoz mérhető hasonló szolgálat. A magyar védőnői rendszert kiemelt nemzeti értékké, majd hungarikummá nyilvánították. Nem véletlenül.

A magyar védőnői hálózat alapjait 1915-ben fektették le. Neves orvosprofesszorok, úgymint Heim Pál, Bókay János, Tauffer Vilmos, a rendszer névadásában pedig Stefánia királyi hercegnő jeleskedett.

Ki lehet védőnő?

A védőnői rendszer azért lett sikertörténet, mert valós társadalmi igényekre keresett és talált működő megoldásokat. Több tudományterület kapcsolt össze így újfajta szemléletet hozott létre. Ma hazánkban védőnő csak főiskolai szintű védőnői szakképzettséggel dolgozhat, a valóságban pedig szinte mindenki ennél magasabb vagy több végzettséggel rendelkezik. Sokan a gyermekpszichológia vagy az egészségügy területén képzik tovább magukat.

Hol dolgoznak védőnők?

A védőnő legfontosabb feladata, hogy a várandósság alatt, a gyermekágyas, majd a kisgyermekes időszakban segítse a családokat. Foglalkozik az egész családdal, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, egészségét, a védőoltások beadását, segíti az anya és az apa lelki jóllétét. Rendszeresen kijár az otthonokba, ahol felügyeli a körülményeket, rendszeresen együttműködik a gyermekorvossal. Akik ezt csinálják, ők a területi védőnők.

A védőnőknek más feladatai is vannak. Egy részük gyermekintézményekben teljesít szolgálatot, óvodákban, iskolákban figyel a kisebb és nagyobb gyermekekre. Dolgoznak védőnők a szakellátásban és a hivatalokban is. A közeli jövőben pedig várhatóan újfajta feladataik alakulnak ki, például a nővédelem területén.

Mi a probléma a rendszerrel?

A védőnői rendszer olyan hungarikum, amire méltán lehet büszke mindenki, aki magyarnak érzi magát. Ehhez képest, sajnálatos módon a védőnők anyagi megbecsülése sok kívánnivalót hagy maga után. Két éve a védőnők fizetését az egészségügyi bértábla szerint állapítják meg, idén januártól pedig a pótlékokat beépítették az alapbérbe. Ez azt eredményezte, hogy az állam által ígért 21 százalékos bérfejlesztés a valóságban a legtöbb védőnőnél csak 5 százalék körüli emeléssel járt, és olyanok is voltak, főként fiatalabbak, akiknél csökkent a fizetés.

Címoldali kép: 123rf.com