A szülő egyik legnagyobb feladata a bátorítás, miközben gyermeke megtanul eligazodni a világban. Tehát helyes, ha szurkolunk neki, de nem mindegy, hogyan.
Nem elég a puszta dicsérgetés, az is fontos, hogy közben tanuljon, és legyőzze az akadályokat. Csak így tesz szert egészséges önbizalomra, csak így válthatja valóra az álmait. Hogyan biztasd a gyereket?
Légy konkrét!
A „jól van” megszokottá, üressé válhat. Dicsérjük gyermekünket konkrétabban, hogy felismerje, mit tett jól, és tényleg magabiztosabb legyen:
„Nagyon jól koncentráltál.”
„Köszönöm, hogy türelmesen megvártál.”
„Igazán rendes voltál a barátodhoz.”
Dicsérd a tetteit és az igyekezetét!
A személyre vonatkozó biztatás (pl. „milyen ügyes vagy”) visszafelé is elsülhet, mivel mindenki hibázhat, és legközelebb, ha valami nem sikerül úgy a gyereknek, mint most, azt fogja gondolni magáról, hogy ő egyáltalán nem is ügyes. Ezért inkább a tetteire és az igyekezetére koncentrálj:
„Milyen kreatív megoldás!”
„Tetszik, hogy ilyen kitartóan próbálkoztál.”
„Tetszik, hogy kitaláltad ezt a saját módszert.”
„Nagyon gondosan készítetted el ezt.”
Tudom, hogy nem volt könnyű, csodállak, hogy mégis sikerült!”
Indokold a dicséretedet!
Hogy a dicséreted ne csak úgy elszálljon a levegőbe, hanem értelmet is nyerjen, mondd meg az okát is, hogy mi fogott meg azon, amit a gyerek mondott vagy tett:
„Büszke vagyok rád, hogy valami újat találtál ki.”
„Ez okos döntés volt.”
„Köszönöm, hogy ilyen figyelmesen meghallgattál.”
„Ez bátor tett volt részedről.”
A kapcsolatra fókuszálj
Néha nem is a támogatás és a bátorítás a lényeg, hanem annak az éreztetése, hogy mindig a gyereked mellett leszel — történjék bármi.
Ha nem megy minden tökéletesen, vagy még nem tudod biztosan, hogy sikerülni fog-e, ilyen mondatokkal növelheted az önbizalmát:
„Drukkolni fogok neked.”
„Örülök, hogy elmondtad nekem.”
„Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki ebből!”
