Rovatok

Miért nyafog a gyerek és mit mondhat neki olyankor a szülő? – Hatásos mondatok

A szülőknek alaposan meggyűlik a baja azzal, hogy a gyerekük időnként (időnként? Néha úgy tűnik, hogy MINDIG!) nyafog. De azon túl, hogy ez idegesítő és ezért szeretnénk elhárítani, más dolgunk is akad a nyafogóval: kideríteni, mit is akar. Segítünk lefordítani.

Kemény dió, hogy mit mondjunk a nyafkázónak, lévén hogy a kellemetlenül elnyújtott, időnként hüppögő vagy éppen visító hang direkt bosszantásra termett, ennélfogva igen nehéz megőrizni a nyugalmunkat. Ez nem tréfa, hanem véresen komoly tudomány: a nyafogás a földgolyó egyik legidegesítőbb hangja! És ennek megvan a jó oka – a nyafogásról bebizonyították, hogy a felnőttből stresszreakciót vált ki, ami által felfigyel a hang forrására (és épp ez kell a gyereknek az adott pillanatban).

Segítünk értelmezni azon a jól ismert nyafogó hangon érkező panaszt, hogy világos legyen, mit is gondol valójában a gyerek, és azt is eláruljuk, mit mondhat erre a szülő.

Mit akar a gyerek a nyafogással?

Amit mond: „Nem akarom.”
Ahogy a szülő értelmezi: „Makacs, tiszteletlen, engedetlen.”
Amit a gyerek gondol: „Nem dönthetem el, hogy mit csináljak és mit ne.”
Mit mondjon a szülő: „Megértelek, mindenki szokta ezt érezni, de van, amit muszáj megtenni. Akkor most előbb mosol fogat és utána veszed föl a pizsamádat, vagy fordítva?”

Amit mond: „Utállak.”
Ahogy a szülő értelmezi: „A gyerekem nem szeret engem.”
Amit a gyerek gondol: „Dühös vagyok, nem érdekelek senkit, nem ért meg senki.”
Mit mondjon a szülő: „Látom, hogy haragszol. Szeretném tudni, hogy miért. Beszéljük meg nyugodtan.

Amit mond: „Unatkozom.”
Ahogy a szülő értelmezi: „Nem elég kreatív, folyton szórakoztatni kell.”
Amit a gyerek gondol: „Nem tudok mit kezdeni a szabadidőmmel”, vagy „Több figyelmet szeretnék tőled.”
Mit mondjon a szülő: „Ezen segíthetünk, találjunk ki valami jó időtöltést. Te is mondj egy ötletet.”

Általános tanács: önmagában édeskevés, ha azt mondod a gyereknek, hogy hagyja abba. Ezzel semmibe veszed a nyafogás okát, következésképpen a gyerek még kevésbé érzi, hogy figyelnek rá, s ez még velőtrázóbb nyivákolásra ragadtatja!

A „ne nyafogj” helyett a következő mondatokat ajánljuk:

– „Szívesen válaszolok, ha udvariasabban kérdezel.”
– „Nehéz a várakozás, de a nyafogástól nem fog gyorsabban telni az idő. Játssz az autóiddal, vagy nézegesd ezt a könyvet.”
– „Látom, hogy rossz a kedved. Adok egy puszit.”
– „Tudom, hogy csalódtál, amiért nemet mondtam. Gondolj másra, ami felvidít.”
– „Játsszuk azt, hogy más-más hangon kérdezek valamit, és te mondd meg, hogy nyafogósan vagy udvariasan kérdeztem-e.”
– „Olvass el egy mesét, utána beszéljük meg, amit olvastál.”
– „Éppen az uzsonnádat készítem. Nincs kedved segíteni?”

Ne feledd: a gyerek akkor nyafog, ha nem kapja meg azt, amit szeretne (például figyelmet vagy segítséget), vagy egyszerűen csak nem tudja megfelelő módon kifejezni az érzelmeit.