Egyedülálló szülőként minden teher egy ember nyakába szakad. Magunk kell intéznünk a lakásügyeket, az iskolaügyeket, a bevásárlást, emellett pedig gyermekünk számára is biztosítanunk kell nem csupán a megfelelő körülményeket, de egyszerre kell anyaként vagy apaként megállnunk a helyünket nap mint nap. Ez pedig nem csak extra odafigyelést, de plusz munkát is jelent, amellett, hogy a kasszába érkező jövedelem is számottevően kevesebb lehet.
Bátran kimondhatjuk, hogy a legnagyobb nehézséget az anyagiak megteremtése jelentheti, hiszen egy gyermek igényeinek kielégítése és felnevelése igencsak költséges. És hiába dolgozunk megfeszülve, szükségünk lehet egyéb segítségre is. Éppen ezért, ebben a cikkünkben azokról a lehetőségekről adunk egy kis tájékoztatást, amelyekkel egyedülálló szülőként is élhetünk.
Mielőtt belevágunk, érdemes néhány alapfogalmat tisztázni. Mindenekelőtt azt, hogy ki is számít egyedülálló szülőnek. A jog a hajandonként/nőtlenként gyermeket vállalók és az elváltak, özvegyek mellett, azokat a házastársakat is egyedülállónak tekinti, akik nem váltak el egymástól, de nem egy háztartásban élnek. Illetve azokat is, akik ugyan egy fedél alatt élnek még, de a házasságuk felbontása bírósági úton már elindult. Továbbá az egyedül örökbefogadók is egyedülálló szülőnek számítanak, noha 2021-től már csak különleges esetben, miniszteri jóváhagyással lehet egyedülállóként vagy élettársi kapcsolatban élőként gyermeket örökbe fogadni.
Ma Magyarországon ezen kategóriák valamelyikébe mintegy 350 ezer család tartozik, és több mint fél millió gyermek él csak az egyik szülőjével. A számukra rendelkezésre álló információk pedig igen hiányosak, és sajnos a rendelkezésükre álló anyagi segítség, bérkiegészítés is igen csekély. Állami támogatások esetén az összeg csak kis mértékben különbözik, az eltartók számától függően. Például a családi pótlék mindössze 1500 Ft-tal emelkedik meg abban az esetben, ha a gyermeket csak az egyik szülője neveli.
Most mégis tekintsük át ezeket a támogatásokat. Három kategóriába gyűjthetjük ezeket a lehetőségeket: Az alábbi támogatásokra minden gyermekes család jogosult, függetlenül attól, hogy hány szülő neveli a gyerekeket.
Ilyen a családi adókedvezmény, melyet a magzat fogantatásától számított 91. naptól lehet igénybe venni. Maximális összege egy gyermek esetén havi 10.000 Ft, két gyermek esetén havi 20.000 Ft, három vagy több gyermek nevelésekor pedig havi 33.000 Ft. A családi adókedvezményről bővebben a ezen az oldalon, a családi kedvezmény nyilatkozata dokumentumban tájékozódhatunk.
Szintén minden család igénybe veheti a CSED-et (csecsemőgondozási díj). Csecsemőnek a gyermek 168 napos koráig számít, így eddig kaphatjuk ezt a juttatást, ami a bruttó fizetés 100 százaléka. A CSED-et az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon keresztül igényelhetjük meg. További tájékoztatásért érdemes a Magyar Államkincstár, Egészségbiztosítás Pénzbeli Ellátás nevezetű felületre elátogatni.
A CSED-et követően a gyermek 169. napjától 2 éves koráig GYED (Gyermekgondozási díj), vagy GYED extra igényelhető. A szülő abban az esetben jogosult rá, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Összege a jövedelem 70 százaléka azzal a megkötéssel, hogy nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékánál. A GYED extra pedig a GYED-del kapcsolatos kedvező változásokat jelenti. Ezek a változások akkor lépnek életbe, ha testvér születik, vagy ikerpár, esetleg ha a szülő felsőoktatási intézmény hallgatója, vagy a gyermek a tanulmányok befejezését követő 1 éven belül születik. A GYED-ről és GYED extráról szintén a Magyar Államkincstár oldalán találunk bővebb információt.
Gyermekünk 2 éves kora után 3 éves koráig GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás) igényelhető. Ennek az összege havi nettó 25.650 forint.
Szülők számától független, de gyermekek számához kötött támogatás a GYET (Gyermeknevelési támogatás). 3 vagy több gyermek nevelése esetén jár, összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le. Ezt a legkisebb gyermek 8. életévének betöltéséig igényelhetjük, valamint mellette maximum heti 30 órában dolgozhatunk, kivételt képez ez alól az otthoni munkavégzés, melynek nincsen időkorlátja ebben az esetben. Erről is a már említett Magyar Államkincstár oldalán tudhatunk meg többet.