A gyerekek szívesen segítenek a kertben, ezt pedig remekül kihasználhatjuk, ha munka közben több dolgot is megtanítunk nekik a környezetről. Ősszel nagyon szívesen segítenek a levelek összehúzásában, ha ezzel otthont teremthetnek egy süncsaládnak, tavasszal pedig a levélkupac eltávolításában lesznek aktívak, ha esélyük van arra, hogy láthatnak egy sünit. De hogyan kell eljárnunk kertrendezés közben, hogy ne pusztítsuk el ezeket a védett állatokat?
Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyéül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes süncsaládok pusztulását okozhatja.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pontos útmutatót adott ki, hogyan álljunk neki a munkának, és mit kell tennünk, ha sünöket találunk:
- Első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs alatta állat.
- Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva óvatosan bontjuk el, ez a gyerekeknek kiváló elfoglaltság.
- A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom aljához jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül).
Ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. - Soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni.
- Ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket (vagy telelő sünt) találunk, semmiképpen se engedjük, hogy a gyerekek megfogják, vagy összeszedjék a kölyköket. Ne kezdjük mi magunk nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben az ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk az anyára a továbbiakat.
- Bár a gyerekek nagyon lelkesek lesznek, a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak náluk.
- A háztartásokban keletkező lombkupac és gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható. Ha süniket találtok érdemes legalább négy-öt hetet várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki nekik egy másik búvóhelyet a gallyakból, de készíthetünk nekik süngarázst is.
