Közelednek a 2022-es magyar parlamenti választások. Magyarországon – a világ legtöbb országához hasonlóan – 18 éves kortól lehet szavazni, de néhány országban (Ausztria, Málta, Brazília, Németországban most tervezik) már tizenhat éves kortól is aktívan részt vehetnek a fiatalok a politikában. Megkérdeztünk három tinédzsert, Matyit, Noét és Verát, hogy szerintük le kellene-e szállítani a szavazási korhatárt.
A fiatalabb generáció tagjai közül sokan gondolják, hogy már a tizenhat évesek is elég érettek ahhoz, hogy saját jövőjük és a világ dolgairól döntsenek, ráadásul elégedetlenek az idősebb generáció politikai döntéseivel. A Greta Thunberg tüntetéssorozat által inspirált Egyesült Királyság Klíma Diákszervezetének (UK Student Climate Network UKSCN) tagjai például úgy vélik, hogy a felnőttek csúfos kudarcot vallottak a klímaváltozás terén, ezért az ifjabb generációnak kell akcióba lépnie a bolygó megmentésért. Négy pontos követelésükben szerepel, hogy a kormány terjessze ki a szavazati jogot a 16. évüket betöltött állampolgárokra is. Németországban is igen aktív a fiatal generáció. A német U18 mozgalom 2021. szeptember 17-én néhány nappal a német országos választások előtt saját próbaszavazást szervezett a 18 éven aluliak körében, hogy megmutassák a társadalomnak, ők melyik pártra voksolnának. A fiatalok szavazásán a zöld párt kerül ki győztesen.
Azonban ne higgyük, hogy csak a tizennyolc éven aluliak vélik úgy, hogy érdemes lenne őket bevonni az aktív politikai életbe. Németországban az 1990-es évek közepétől öt tartományban is szavazhat már a helyi választásokon ez a korosztály, és jelenleg három jelentős baloldali párt is támogatja az ötletet, hogy országos szinten is az urnákhoz járulhassanak a tizenhat év felettiek. A 2021-es koalíciós megállapodás részét képezte ez a gondolat. Bár ritka, de bizonyos országokban jelenleg már szavazhatnak a 16. évüket betöltött fiatalok. Közvetlen szomszédunk Ausztria például ezek közé tartozik, de Málta és Brazília is. Vajon mi a véleményük a magyar fiataloknak? Cikkünkben három gimnazista diák fejti ki véleményét a kérdésről.
Wagner Mátyás (17): Az elmúlt években élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy a szavazási korhatárt 18 éves korról le kellene szállítani nálunk is, hiszen ma már több európai országban is voksolhatnak a 16-17 évesek. Egyetértek ezzel a tendenciával, és remélem, hogy Magyarországon is sor kerül rá a közeljövőben.
A világ számos táján a 16 éves kor jelentős változásokat hoz a fiatalok társadalmi életében. E kor fölött dolgozhatnak, járművet vezethetnek, és meg is házasodhatnak. Ennek megfelelően számos törvénynek kell megfelelniük, amelynek betartását a társadalom szigorúan számonkéri rajtuk, és akár börtönbe is kerülhetnek. Egy demokratikus jogállamban alapvető igény, hogy az egyén befolyásolhassa az életét formáló törvényeket. Ennek alapján a 16-17 éves korosztályt is megilleti ez a lehetőség.
Szerinted jó lenne leszállítani a szavazási korhatárt?
Sokan ezzel nem értenek egyet. Azt gondolják, hogy a 16 évesek még nem elég érettek ahhoz, hogy egy ország életét meghatározó kérdésekről döntsenek. A leggyakrabban hangoztatott tudományos érvük az, hogy kamaszkorban az agy döntéshozatalért felelős prefrontális kérge még fejlődésben van. Ez a hivatkozás azonban pontatlan. A neurobiológusok ugyanis kétféle döntéshozatali mechanizmust különböztetnek meg: az egyik a stresszhelyzetre, a másik a nyugalmi helyzetre jellemző. A kutatók szerint kamaszkorban az agy stresszhelyzetekért felelős része még fejlődik, de a másik terület, amely a nyugalmi helyzetben lép működésbe, már kialakult. A szavazás átgondolt döntési folyamat eredménye, így az utóbbi kategóriába sorolható. Nem megalapozott tehát az, hogy a 16-17 évesek az agy fejletlensége miatt ne szavazhassanak. A 16-17 éves korosztály aktív tagja a társadalomnak, és biológiailag is készen áll a felelős döntéshozatalra. Miért ne voksolhatnának?
Vince Soós Noé (17): Korosztályom tagjai közül sokan úgy vélik, hogy le kellene szállítani a választási korhatárt 16 éves korra. Nekem más a véleményem. Az a tapasztalatom, hogy a tizenhat éves fiatalok általában még nem elég érettek ahhoz, hogy olyan létfontosságú kérdésekben kellő komolysággal döntsenek, amelyektől egy ország jövője függ. Igaz, hogy a 15 év felettiek közül sokan már elkezdenek intenzíven foglalkozni a politikával, de ez nem jelenti azt, hogy értenék is politikai és gazdasági folyamatokat, és megfontoltan tudnának választani az alternatívák közül.
Úgy látom, hogy a 15-17 éves fiatalok nagy része rendkívül befolyásolható a különböző közösségi platformokon keresztül, mint például az Instagram vagy a YouTube. Rendszeresen találkozom olyan esettel, hogy valaki szóról szóra elismétli, amit egy videóban hallott, nem gondolja végig az érveket és az ellenérveket, és nem is igen van tudatában annak, hogy amit hallott, az nem a saját véleménye. Ebből következően a 16-17 évesek politikai nézetei igen ingatagok, mivel, ha másnap valami más, jól hangzó véleményt hallanak, akkor azzal azonosulnak. A kiforratlanság természetesen részben érthető is, hiszen sokat kell tanulni és tapasztalni ahhoz, hogy valakinek megalapozott, önálló gondolatai legyenek egy témáról, főleg, ha az olyan összetett, mint a politika. Azt is gondolom, hogy a 16 évesek nagy része nem veszi még elég komolyan a politikát ahhoz, hogy felelősen részt vegyen egy választásban. Sokan érzelmi alapon támogatnak egy-egy jelöltet, vagy annak alapján, hogy melyik politikus a legviccesebb vagy a legradikálisabb.
A kamaszok sokkal fogékonyabbak a külsőségekre, vonzza őket a teatralitás és mindaz, ami izgalmasnak, újszerűnek hangzik. Gyakran nem veszik észre a valódi tartalmat a szlogenek mögött. A politikai ideológiák többnyire száraznak tűnő, de fontos adatoktól függnek: például, mit tervez egy adott politikus tenni, hogy a gazdaság növekedjen, hogy új munkahelyeket teremtsen, hogy felszámolja a korrupciót stb. Ahhoz, hogy kellően meg tudjunk ítélni egy politikai mozgalmat vagy pártot, meg kell ismernünk ezeket a „száraz” információkat is, ez pedig időt és alapos utánajárást igényelne. Úgy látom, hogy a 16-17 évesek még nemigen veszik a fáradságot, hogy az információknak alaposan utánanézzenek. Összességében úgy gondolom, hogy nem szabadna a 16 éveseknek szavazási lehetőséget biztosítani, mert még nem elég érettek hozzá, és nem ismerik a politikát eléggé ahhoz, hogy képesek legyenek átgondolt döntéseket hozni.
Mezei Vera (17): Jó döntésnek tartanám, ha lejjebb szállítanák a korhatárt, és már 16 éves kortól lehetne szavazni. Én úgy látom, hogy egy átlag tizenhat éves már megérett arra, hogy részt vegyen egy ilyen fontos döntésben. Az, hogy egy ember mennyire érett személyiség, egyáltalán nem a korától függ. Ha valaki olyan családban nő fel, ahol a politika sosem kerül szóba, akkor semmi köze nem lesz a témához, még akkor sem, amikor arra kerül a sor, hogy ő is szavazhat. Azonban ennek az ellentéte is könnyen lehetséges. Fontos a tágabb környezet is. Valaki élhet egy kis faluban, ahol szóba sem kerülnek a választások, vagy élhet egy nagyvárosban, ahol folyamatosan találkozik politikai plakátokkal. Vagy bárhol is él, követheti a közösségi oldalakon keresztül a naponta pörgő eseményeket, vagy éppen lehet távol a nagyvilág eseményeitől felnőtt korában is. Ezek mind függetlenek az életkortól: ha valaki érdeklődik a politika iránt, akkor akár már 16 éves kora előtt is meg tud hozni egy ilyen döntést önállóan, aki pedig nem, az könnyen lehet, hogy tizennyolc éves korára sem lesz képes rá.
Sokan amellett érvelnek, hogy nem kellene lejjebb vinni a szavazási korhatárt, mert 16 évesen az ember még rendkívül befolyásolható, például a családja által. Én azonban azt gondolom, hogy ez sem feltétlenül az életkortól függ. Az emberek befolyásolhatóak még sokkal idősebb korban is, nem is beszélve a legidősebbekről, például a 80 év felettiekről, akikre már lehet, hogy kevésbé okos döntés ilyen felelősséget hárítani, mint a 16 évesekre.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy elmenni szavazni sosem kötelező, csak egy lehetőség. A felnőttek esetében lehet, hogy társadalmi nyomást éreznek arra, hogy elmenjenek szavazni, ám valószínűleg a legfiatalabbak talán nem gondolnák, hogy ugyanilyen erős elvárás lenne a szavazás, vagyis, ha lehetőségük lenne szavazni, annak, aki nem akar, nem okozna problémát. Viszont óriási lehetőséget jelentene azok számára, akik érdeklődnek a téma iránt, hiszen, aki ma 16 éves, az a ma megválasztott kormány alatt lesz önálló felnőtt, ami azt jelenti, hogy közvetlen hatással lesz az életére a jövőbeni politikai helyzet, ezért szükséges lenne, hogy legyen beleszólása abba, hogy mi fog történni az országgal az elkövetkezendő években. Végső soron a leglényegesebb szempontnak azt tartom, hogy akinek csak lehet, meg kell adni az esélyt a szavazásra, és ezzel a közös döntések befolyásolására, vagyis akár minden 16 év felettinek legyen lehetősége az urnákhoz járulni.
Címoldali fotó: Szirbek Anita