Az érzelmi intelligencia, azaz az EQ kulcsszerepet játszik a társas kapcsolataink kialakításában, fenntartásában. Ez a képesség nemcsak abban segít, hogy mások érzéseit, érzelmeit átérezzük, megértsük, hanem abban is, hogy a sajátjainkat kezelni tudjuk. Van, aki eleve magas EQ-val rendelkezik, van, aki alacsonyabbal. Ám a jó hír az, hogy ez fejleszthető. Mégpedig egészen kicsi gyerekkortól fogva. Balajti Mariann meseterapeuta és nem mellesleg két gyermek anyukája szakértőkkel karöltve komplex módszert alakított ki az érzelmi intelligencia fejlesztésére. Ennek fő eszköze a mese. Ízelítőképpen három ilyen, szívhez szóló karácsonyi történetet közlünk az ünnepek alatt.
Fotó: Gloriart
Az érzelmi intelligencia a korral fejlődik és változik, jó esetben erősödik. A kisbabáknál és a tinédzsereknél a leginkább, hiszen ebben a két korszakban ér bennünket a legtöbb új inger, főleg ekkor találkozunk új szituációkkal, emberekkel és persze érzésekkel, érzelmekkel.
Az EQ fejlődése a megszületéssel és az édesanya felismerésével kezdődik, majd a gondoskodás és az odafigyelés révén folytatódik. A kisgyerekek éppen úgy élik meg az érzelmeiket, mint a felnőttek. A sírás, a nevetés, a hiszti, a kiabálás a gyerekek egyszerű készlete az érzelmek kifejezésére, bár sok felnőtt szintén csak ennyire képes. Ahhoz, hogy az érzelmeiket olykor kontrollálni tudják, segítségre van szükségük. Ahogy ahhoz is, hogy mások érzéseivel, érzelmeivel tisztában legyenek, és tudják, hogyan reagáljanak rájuk.
A gyerekek ezt is úgy tanulják meg, ha látják a helyes reakciókat. Ehhez az kell, hogy a szülők mindig őszinték legyenek a gyerekkel, mondják el, ők mit éreztek bizonyos szituációban. Így a kicsik is hamarabb megtanulják felismerni a saját érzéseiket. Fontos az érzelmi támogatás is, hogy a gyerek érezze, bármikor számíthat a szüleire, így ő is őszintén tud az érzéseiről kommunikálni. Természetesen a neveléshez hozzátartozik az is, hogy az elfogadott viselkedési formákat megértsék, megtanulják. És persze a közös játék, a vers- és daltanulás, valamint a mesélés is fontos része az EQ fejlesztésének.
Ez utóbbihoz ad segítséget az EQ-fejlesztő meséket is író Balajti Mariann, aki szerint az érzelmi intelligencia kisgyermekkorban minden örömet okozó tevékenységgel formálható, alakítható.
Milyen módszerrel lehet az egészen kicsi gyerekek érzelmi intelligenciáját növelni, fejleszteni?
A játék az egyik legjobb eszköz erre, hiszen azt a gyerekek élvezik. Nem láttam még olyan gyereket, akinek amikor azt mondja az anyukája, hogy fogócskázzunk, akkor azt válaszolta volna, hogy „jaj, ne anya, már tegnap is fogócskáztunk”. Illetve
ott vannak a mesék, amelyekből azonosulás útján tanulja meg a gyerek, hogy bizonyos szituációk milyen érzelmeket kelthetnek benne és másban is. Nem abból kell levonnia következtetéseket, hogy a szülei azt mondják valamire, ezt nem szabad, hanem a mesékből.
Ezek a történetek megoldó kulcskészleteket adnak a kezébe, rengeteg érzelemmel találkozik általuk, és ezeket megtanulja a helyükön kezelni. Akár negatív, akár pozitív az érzés, megtanulja, hogy más is érez így.
Minden mese alkalmas az EQ-fejlesztésére?
Sajnos nem. Amiben durvaság van, aminek nincs mondanivalója, ami nagyon negatív, az nem alkalmas erre. Persze mondhatnánk azt, hogy az életben sem mindig a jó győz, de a mesékben jobb, ha igen, mert ettől tanul meg küzdeni a gyerek. Úgy gondolom, hogy a piacon fellelhető meséknek azért a 90-95 százaléka hasznos, tehát nagyon kevés mese az, amelyikbe úgy futhat bele a szülő, hogy hát ezt nem kellett volna elolvasni vagy meghallgatni.
Ezek a mesék miben különböznek a többitől? Ha a többi is fejleszti az érzelmi intelligenciát.
Úgy állítottuk össze ezeket a mesekönyveket – tehát nem én egyedül, hanem több szakértővel együtt –, hogy
a bennük lévő történetek olyan hétköznapi problémákra nyújtsanak megoldást, amelyekkel minden gyerek találkozik 2 és 6 éves kora között. Ezeknek a megoldása több gyakorlatból áll össze, tehát nemcsak egy megoldást tanítunk egy mesekönyvben, hanem kettőt-hármat vagy akár többet is.
És közben tanácsot adunk a szülőknek, hogy a gyereknek mi lenne jó. Nagyon figyelve rá, hogy – nem erőszakosan, hanem burkoltan – a szülőket is ugyanerre tanítsuk. Ezen kívül a mesekönyvek úgy lettek megszerkesztve, hogy könnyítsük az olvasást. A nagyobb betűk miatt az elsősök is szeretik olvasni, és külön színekkel jelöljük a könyv szereplőinek megszólalásait. Mégpedig a hanghordozás miatt. A mesekönyvekben – ahogy a több könyvben is – általában elolvasom, amit a szereplő mond, és utána jelzik azt, hogy például „mondta Petike”. De akkor már késő Petike-hangon megszólalni… Mi ezt szeretnénk kiküszöbölni azzal, hogy a felnőtt olvasó már a színből azonnal tudja, melyik szereplő hangján kell megszólalnia, tud játszani a hangszínével, és így a gyerek is jobban élvezi a mesét.
A mese elég az EQ fejlesztésére? Ha a gyerek meghallgat egy mesét, tudni fogja, mi a jó, mi a rossz, mit kell kezdenie a saját és a mások érzelmeivel?
Nem, mi a meséket megtámogatjuk nézhető történetekkel is, rajzfilmekkel, diafilmekkel. Ezek főszereplői, ahogy a mesekönyvekéi is, két szeretettündér, Bella és Bello. Van egy hangos mesekönyvtárunk, amely a mesehallgatás élményét hozza vissza úgy, hogy a két tündér plüssváltozatával hallgathatók meg. Ez egyébként sokkal jobban fejleszti a kreativitást és a szókincset, mint amikor rajzfilmet néznek.
Nem kell, hogy a gyerekek mindent készen kapjanak, helyesebb, ha használják a fantáziájukat, amikor mesélünk nekik. De ami a legfontosabb – és ez minden mesére igaz – hogy a gyerek a történet meghallgatása után rajzolja, játssza ki magából a történeteket, hogy ne maradjon benne feszültség.
Ezért segítségképpen foglalkoztatókat is készítettünk a mesékhez.
Ezen túl mindfulness technikával, légzőgyakorlatokkal, nagy mozgásos levezető gyakorlatokkal is lehet oldani és levezetni a stresszt, ehhez is adunk segítséget. Vannak továbbá olyan pozitív életszemléletet tanító technikák, amiket a gyerekek, ha elsajátítanak, akkor egy problémára nem mint problémára, hanem mint egy megoldandó feladatra néznek. Ezek a gyakorlatok hosszú távon befolyásolhatják az életüket. Hiszen ahogy gyerekkorukban megtanulták, úgy fognak hozzáállni majd felnőttként is a kialakult helyzetekhez.
Ezt a szülők sokszor maguk sem képesek megtenni. A mai világban a stresszkezelés mindenkinek nehéz.
Ezért adunk segítséget mindehhez a szülőknek is. Például egy telefonos applikációval. Nem csak annyiban, hogy megmutatjuk, mit kell a gyereknek megtanítani, vagy hogyan kell játszani, beszélgetni, rajzolni minderről. Hiszen miközben a gyerekkel foglalkoznak, nekik mesélnek, ők is sok mindent tanulnak az érzelmi intelligenciáról, a stresszkezelésről. A rendszerünk alapja az organikus pedagógia. Ebből mi azt vettük át, hogy a bizalomra, a személyiség szabadságára, a belső szabadságra építünk. Ennek nincs köze a valláshoz. Ezt amiatt hangsúlyozom, mert az organikus pedagógiát sokan keresztény alapokra helyezik, pedig Jozef Kentenich módszere világnézettől, vallástól függetlenül hatékony.
Karácsonyi érző mesék
Balajti Mariann meseterapeuta EQ-fejlesztő meséit itt találjátok:
Címoldali kép: Shutterstock
