A 21. században egyre inkább az informatika és a digitalizáció uralja az életünket. Miközben nagy hiány van olyan szakemberekből, akik jártasak ebben a világban, még mindig kevés lány választja ezt a pályát. Pedig fontos lenne, hogy ez a terület a lányok, a nők számára se maradjon tabu. Egyrészt azért, mert a jövő eszközei nem csak a férfiak számára készülnek. Másrészt pedig azért, mert egy lány pontosan ugyanarra képes ezen a területen is, mint egy fiú. Egyik nemnek sem szabad kimaradnia a jövőből. Szőke Tünde 15 éve dolgozik ezen a területen, és most az egyik legnagyobb hazai szoftverház vezető beosztású munkatársa.
Hogyan került erre a sokak által férfiasnak tartott pályára?
A temesvári Műszaki Egyetemen végeztem mérnökinformatikusként, és 2005-ben kezdtem el dolgozni az evosoftnál fejlesztőként. A 15 év alatt több szerepkörben kipróbáltam magam, követelményíró, projektvezető, agilis coach és csapatvezető is voltam, jelenleg üzletág- és innovációs vezető vagyok.
Ezalatt a másfél évtized alatt hány munkatársnője volt?
Viszonylag kevés. Most a fejlesztők 16 százaléka nő itt, a cégnél, ami szerintem már viszonylag jó arány ahhoz képest, mint amikor én kezdtem. Nagyon kevés női fejlesztő és tesztelő volt akkoriban.
A szakmabeliek azért még aggódnak, hiszen átlagosan most sem sokkal jobb a helyzet. Mi lehet ennek az oka? Miért van férfiuralom ezen a területen?
Sajnos még mindig nagyon kevés a nő az informatikában. Ez egyrészt nyilván annak a sztereotípiának köszönhető, miszerint ez egy férfias szakma. Másrészt abból adódik, hogy a nők karrierkérdésekben másképpen gondolkodnak. Tapasztalatom szerint ők hajlamosak csak akkor jelentkezni egy adott szakterületre, hogyha 100 százalékban teljesítik a követelményeket, pontosabban a vélt követelményeket. A férfiakra nem ez a jellemző. Ők sokkal merészebbek, bátrabbak és magabiztosabbak. Azt gondolom, hogy ez a pályaválasztásnál is sokat számít.
Ezek a sztereotípiák és ez a viselkedésminta egészen kis korban kialakul.
Igen. Olvastam olyan kutatásokat, amelyek szerint
ötéves korig nincs különbség a lányok és a fiúk között sem érdeklődésben, sem önérzetben: egyformán intelligensnek, okosnak tartják magukat. Amint elkezdődik az iskola, ez megváltozik.
Sokszor a tanárok és a környezet is erősítik bennük az elvárt nemi szerepüknek megfelelő beidegződéseket. Például azzal, hogy ha matematika- vagy fizikaversenyre küldenek valakit, akkor általában fiút választanak. Emiatt kialakul a gyerekekben egy ilyen érzés, hogy a reál tantárgyak a fiúknak valók, a humán terület meg inkább a lányoknak.
Nekem nagyon nagy szerencsém volt, mert a matematikatanárom kifejezetten ajánlotta nekem az informatika szakot, és a szüleim is bátorítottak arra, hogy ezt a pályát válasszam.
Azt mondták, hogy ez a jövő szakmája, hogy ezzel bárhol a világon érvényesülhetek, és abszolút igazuk volt. Már három országban is dolgoztam programozóként. És amellett, hogy ez a szakma nagyon keresett és az átlagnál jobban fizet, egyben egy folyamatosan fejlődő, izgalmas és nagyon kreatív terület is. Úgyhogy nagyon örülök, hogy ezt választottam. Szerintem az informatikáról a nőknek a fejében olyan kép él, ami valószínűleg nem fedi a valóságot.
Akkor mi az informatika, mi a valóság? Hogyan kell elképzelni ezt a szakmát? Gondolom, sokkal színesebb, mint amennyit mi, átlagemberek gondolunk róla.
Igen, a színes szót én is szeretem rá használni, és szeretnék egy kis reklámot is csinálni, hátha minél több lányt, sőt felnőtt nőt inspirálhatok és motiválhatok arra, hogy ezt a területet válassza. Én azért szeretem, mert nagyon kreatív. Amellett, hogy színes is. Különböző technológiákban és különböző szerepkörökben próbálhatjuk ki magunkat. Mindegyik szerepkör más-más kompetenciát igényel. Ami talán azonnal beugrik mindenkinek, az a fejlesztő. De itt is különbséget tehetünk a frontend és a backend fejlesztő között. Hogy ha veszünk egy internetes oldalt, akkor a frontend fejlesztő foglalkozik a színekkel, a gombokkal, a szöveggel, a mezőkkel, amibe bele lehet írni valamit, a backend fejlesztő pedig az, aki gondoskodik arról, hogy ez az oldal betöltődjön, hogy a beírt információk egy adatbázisba kerüljenek, és onnan kiolvashatóak legyenek.
Egy nőnek a frontend fejlesztő munkakör jó belépési pont a szakmába, mert mi szeretjük látni a munkánk gyümölcsét. Ráadásul ezen a területen foglalkozhatunk akár a dizájnnal is. A backend fejlesztő pozíció azoknak fekszik jól, akik szeretnek komplexebben gondolkozni, akiknek nem annyira a külcsín, hanem inkább a belbecs a fontos. Aztán itt egy másik szerepkör, amelyik ugyanannyira gyakori, mint a fejlesztő: ez a tesztelő. A tesztelők feladata, hogy a megírt programot leteszteljék. Van a manuális tesztelő meg van a tesztautomatizáló mérnök. A manuális tesztelő szisztematikusan végigkattintgatja az adott oldalakat úgy, ahogy ezt a felhasználó tenné, és megpróbálja az összes hibát megtalálni. Ehhez a szerepkörhöz nem is kell programozói tudás. Itt elég, hogyha valaki precíz és figyelmes. A tesztautomatizáló egy kicsit közelebb áll már a fejlesztőhöz, tesztautomatákat ír, amelyek a háttérben lefutnak, és újra és újra el lehet indítani őket. Itt precizitásra és kreativitásra is szükség van. De az informatikában még számos olyan szakma és munkakör van, amelyek számítástechnikai tudással végezhetők. Művészeti területeken is. Lehet továbbá foglalkozni játékfejlesztéssel és teszteléssel, robotfejlesztéssel és tervezéssel, szoftverek, applikációk megírásával, orvostechnológiával, elektromos autókkal, ipari automatizálásal és még sorolhatnám. Tehát tényleg nagyon tág a paletta.
A korábban emlegetett sztereotípiákkal gyakran találkozott a munkája során nőként?
Szerencsére én nem sokszor, viszont a női kollégák mesélték, hogy ők többször hallották már azt a mondatot, hogy „te ezt nyilván nem tudod, mert nő vagy”. Vagy találkoztak már azzal a nagyon rossz bókkal, hogy „nahát, nő létedre ezt milyen gyönyörűen megcsináltad”.
Nyilván ez nem rosszindulatból fakad, inkább tényleg a belénk nevelt sztereotípiák hatása. Abból indulnak ki a férfiak, és talán a nők is, hogy a teljesítmény valahogy összefüggésben áll a nemmel. Pedig ez nem így van!
Mennyire tud egy nő érvényesülni ezen a pályán? Az informatikus társadalom toleránsabb, demokratikusabb az átlagnál?
Azt gondolom, hogy szakmailag is van fejlődési lehetőség, és karrierben is. Az én példám is mutatja: fejlesztőként kezdtem, utána csapatvezető lettem, felelős voltam körülbelül harminc kollégáért. Most ágazatvezető vagyok, és körülbelül háromszáz kollégáért felelek. Kitartás kell, hit magunkban és önbecsülés. Ezek természetesen minden más szakmában, pályán is fontosak. Tehát az informatikus szakma semmivel sem rosszabb alternatíva a lányok és a nők számára. Sőt! Mondhatnám azt is, hogy kimondottan családbarát: lehet rugalmas munkarendben dolgozni, van home office, sőt távmunka-lehetőség is. Vannak kolléganőink, akik távmunkában dolgoznak, egyedül nevelik a gyereküket, és emellett el tudják becsülettel végezni a munkájukat. Egyik munkatársunk például szakmát váltott, korábban óvónő volt, aztán átképezte magát, és nagyon jó fejlesztő lett belőle. Egy másik kolléga, szintén váltás után, scrum masterként igen sikeres. Nagyon sok kismama a szülés után kezd el informatikát tanulni és átképezni magát, pont ezek miatt az előnyök miatt.
Én azt gondolom, hogy soha nem késő elkezdeni ezt a szakmát. Egyre több informatikusra van szükség, és kár lenne, ha a nők ebből kimaradnának. Miért lennénk csak felhasználók? Alakítsuk mi a jövőt, a saját és gyerekeink jövőjét! Ma még az eszközök, applikációk, szoftverek, fejlesztések nagy része férfiak alkotása. De egy nő sokszor teljesen másképpen gondolkodik, használja a dolgokat, így a saját bőrén érzi, hogy azokat egy másik nembéli tervezte. Szóval, kellenek a lányok és a nők a szakmának és a jövőnek. Minden szempontból.
Címoldali kép: Shutterstock
