A világjárvány közepette eltöltött hosszú hónapok ugyan hozzászoktattak minket, hogy egészen furcsa dolgokat „normálisnak” tekintsünk, a most következő tanév bizonytalanságai új kihívások elé állítanak mindannyiunkat. McKenna Saady írása.
Az elmúlt bő másfél év alaposan megviselt mindannyiunkat, ugyanakkor fel is vérteződhettünk különféle technikákkal a nehézségek leküzdésére. Sok egyszerű módja van annak, hogy a család mentálisan és érzelmileg is felkészüljön az őszre. A következő stratégiák abban segítenek, hogy bátran nekivágjunk az előttünk álló tanévnek.
Beszélj az érzelmekről
A gyermekedet (és téged is!) valószínűleg a legkülönbözőbb érzelmek rohanják majd meg – a megkönnyebbüléstől a szorongásig, az izgalomtól a búskomorságig. Nyugtasd meg a gyereket, hogy ezek az érzelmek teljesen normálisak.
Magyarázd el neki, hogy miután egy iszonyúan kemény tanévet hagyott maga mögött, ezek az érzések abszolút helyénvalók, az érzelmi hullámzások pedig teljesen érthetőek ebben a nehéz időszakban. Hívd fel a figyelmét arra, hogy milyen jó lehetőségek várnak rá: újra találkozhat a barátaival, együtt sportolhatnak, lóghatnak délutánként stb.
Tedd fel a megfelelő kérdéseket
Az ősz miatti stressz főleg abból fakad, hogy nem tudjuk, mi vár ránk – olyan sok kérdés lóg a levegőben. A bizonytalanságot enyhíti, ha az iskolában, óvodában vagy a kerületedben érdeklődsz, milyen intézkedések várhatók.
Ilyenekről érdeklődhetsz:
– Mire lehet számítani maszkhasználat, szociális távolságtartás és az iskolai személyzet tesztelése tekintetében? Előírhat-e ilyen szabályokat az intézményvezetés?
– Mi történik, ha egy diák a COVID tüneteit mutatja?
– Kérdezz utána mindannak, amit a gyereked tudni akar: mi lesz az osztálykirándulással, vagy hogy ebédnél együtt ülhetnek-e majd az asztalnál.
– Lesz-e naponta takarítás és fertőtlenítés? Legyen-e a gyereknél saját fertőtlenítő?
– Milyen mentális segítségre számíthat az a gyerek, akinek problémái vannak az átállással?
A hazai helyzet
Magyarországon már most tudni, milyen intézkedések nem lesznek, legalábbis egyelőre. Például nem lesz kötelező a maszkhasználat, a tesztelés és a hőmérsékletmérés sem. Az EMMI szerint „a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően” nincs szükség „szigorú korlátozásokra”, arra viszont felhívja a figyelmet, hogy „fontos, hogy a szülők tünetes gyermeket ne vigyenek közösségbe és a köznevelési intézmények fordítsanak fokozott figyelmet az alapvető egészségvédelmi szabályokra”.
Számos megválaszolatlan kérdés van az iskolakezdéssel kapcsolatban. A Civil Közoktatási Platform ezért levélben fordult kérdéseivel (Iskolakezdés ‒ Felkészült az oktatásirányítás a negyedik hullámra?) az illetékes államtitkárhoz.
Válassz védekezési stratégiát
Már annak a tudata, hogy van saját stratégiád, enyhíti a szorongást, és máris jobban érzed magad.
Állítsatok össze egy listát azokról a dolgokról, amelyek a nehéz pillanatokban segíteni szoktak, és amelyeket bárhol, bármikor gyakorolhattok (például: vegyél tíz mély lélegzetet, vagy ismételgess egy pozitív mantrát).
Bevethetitek a három lépcsőből ‒ a felismerésből, az értelmezésből és a megengedésből ‒ álló védekező stratégiát is. A folyamat lényege a következő: felismersz magadban egy érzést, értelmezed, hogy miért támadt benned az az érzés, majd megengeded magadnak, hogy úgy érezz. Például: „Észrevettem, hogy nagyon feszült vagyok, amiért vonattal megyek ma munkába. Ez végül is érthető, hiszen már jó ideje nem tettem ezt, és a világ szörnyen megváltozott 2020. márciusa óta! Jogosan érzek idegességet egy ilyen váltásnál”. Felnőtt is, gyerek is előveheti ezeket a praktikákat, ha rátör a szorongás.
Ha a családtagok megfogadják a fenti tanácsokat, bizakodóbban vághattok neki az új tanévnek.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org/
