A nők nagyon sokáig csak mellékszereplők voltak a mesékben. Őket csak meg kellett menteni, el kellett venni feleségül, küzdeni kellett értük, és ennyi. A hősök a férfiak voltak, az ő részük volt a kaland. Később ez valamelyest változott, ám egy kutatás szerint a gyerekeknek írt meséknek még mindig csak a negyedében van női karakter. Az utóbbi években egy izgalmas trend kezdett megjelenni a mesekönyvkiadásban. Olyan nők életét mutatják be a gyerekek nyelvén, akik valami nagy dolgot vittek végbe, akik lázadtak, akik feltaláltak, akik alkottak vagy éppen hősök lettek. Példaképek, akik megmutatják a kislányoknak, hogy semmi nem lehetetlen.
Egy amerikai-olasz szerzőpáros, Elena Favilli újságíró és Francesca Cavallo író ötlete volt, hogy olyan nőkről írjanak mesét gyerekeknek, akik inspirálóan hathatnak a kicsikre. Megjelentették az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet, amelyben száz rendkívüli nő életét beszélik el. Ebben többek között Kleopátra, Astrid Lindgren, Marie Curie, Frida Kahlo, Yoko Ono, Michelle Obama, Zaha Hadid rövid élettörténetét ismerhetik meg a gyerekek. A mesék főszereplői politikusok, sportolók, tudósok, művészek, de van köztük hegymászó, transznemű iskolás, aktivista, kém, sőt, még Karib-tengeri kalóz is.
Csupa olyan nő és lány, akik tettek valamit a világért, akik szétszakították a hagyományos női szerepek béklyóit, akik mertek önmaguk lenni és mertek mások lenni.
A szerzőpáros rendkívüli és rendhagyó vállalkozásában, a könyv szerepében nagyon sokan hittek. Több mint egymillió dollárt sikerült összegyűjteniük egy közösségi adománygyűjtő felületen a könyv kiadására, az adományok több mint hetven országból érkeztek.
A kötetnek hatalmas sikere lett az egész világon, már van második része is, sőt, trendet teremtett. Külföldön is, itthon is sorban jelentek meg azok a könyvek, amelyek a múlt és a jelen inspiráló nőit mutatják be. Az eredeti mintájára született a Magyar mesék lázadó lányoknak ‒ 25 nő története és az 50 elszánt magyar nő című könyv is, de olvashatunk meséket az első magyar női csillagászról, Balázs Júliáról, vagy Hugonnai Vilmáról, aki akkor járt egyetemre, amikor a lányok ezt még nem tehették meg. Vagy például Jane Goodall gyerekkoráról, és még sorolhatnánk.
Miért fontos, hogy megjelennek ilyen mesék?
Mert megmutatják a lányoknak, hogy merhetnek nagyot álmodni, mindent elérhetnek, akkor is, ha nem fiúnak születtek. Lehet belőlük autóversenyző, feltaláló, focista, matematikus, csillagász, tehát bármi, csak kitartás kell hozzá, elhivatottság és önbizalom.
Az pedig, hogy ezeknek a meséknek a jó része a főszereplők gyerekkorát mutatja be, sokkal közelebb hozhatja az gyerekekhez ezeket az álmokat. Hiszen megmutatja, a sikeres, híres, okos, elhivatott emberek is voltak kicsik.
Lehet, hogy ezt olvasva sokakban felmerül a kérdés: a 21. században ez miért téma még? Azért, mert a férfi és női szerepek ósdi „leosztása” még mindig itt van, és befolyásolja az életünket. Mert még itt, Európa közepén is sokszor elhangzik, „hogy te ezt nem érted, te lány vagy” vagy „ahhoz képest, hogy lány vagy, egészen jól csináltad”. Mert még mindig furcsán néznek azokra a lányokra, akik nem babáznak, akiknek nem a rózsaszín a kedvenc színük, akik szeretnek focizni vagy éppen barkácsolni, és azokra a nőkre, akik karriert építenek, vagy éppen nem szeretnének gyereket. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a nők helye a konyhában van, kizárólagos szerepük a családanyaság.
Mindebből azonban ki lehet törni, ezt bizonyítják ezek az igaz történetek, valamint azt, hogy egy lány is bármit elérhet, és hogy egy nő értéke nem a szépsége és nem a fiatalsága. Hogy lehet önálló és erős, nincs ráutalva senkire. És bár eddig arról volt szó, hogy ezek a történetek a kislányokat inspirálják, nem csak kislányoknak szólnak. Hanem a fiúknak is, akiknek szintén tudniuk kell arról, hogy a lányok nem gyengébbek, nem butábbak, nem kevesebbek, nem ügyetlenebbek, mint ők. Férfiakról is jelentek már megmesék arról, milyen nagyot alkottak, Bartók Béla vagy David Attenborough élete és munkássága ugyanúgy példa lehet minden gyerek számára, de ez a hatás csak akkor érvényesül, ha híres nőkről is hall vagy olvas a gyerek.
Persze nem lesz minden óvodásból és kisiskolásból majd feltaláló, tudós, olimpiai bajnok, politikus vagy híres művész. Ettől függetlenül ezek a könyvek nagyon fontosak. Ugyanis
megtanítják a gyerekeknek, hogy bár sokszor gördítenek majd akadályokat az álmuk elérése elé, azokat szét lehet törni, túl lehet rajtuk jutni.
Az inspiráló és példát mutató könyvek egyik legújabb darabja (Fiatalok, merészek, lenyűgözőek ‒ 25 fiatal, aki megváltoztatta a világot) olyan kamaszokat, fiatalokat mutat be, akik a korosztályukhoz szóltak, és szinte gyerekként tettek nagy dolgokat. Megtudhatjuk belőle, hogy miért volt bátor a 16 éves Claudette Colvin, miért kapott Nobel-békedíjat Malala Juszufzai, miért harcol Xiuhtezcatl Roske-Martinez vagy Greta Thunberg.
A gyerekeknek is vannak jogaik, amelyekért harcolhatnak, van szavuk, alakíthatják az életüket és a környezetüket, tehetnek nagy dolgokat önmagukért és a világért.
Nem kell mindig másra várni, hogy történjen valami. Ezek nagyon fontos tanulságok és üzenetek a jövő felnőttjei számára.
A ma gyerekeinek ugyanis meg kell tanulniuk, hogyan álljanak ki önmagukért, a társaikért, eszmékért és a Földért. Nem baj, ha ezt már óvodáskorban vagy kisiskolásként tudatosítjuk bennük. Ez ugyanis a boldogság és a siker egyik kulcsa. Ha azért élünk, hogy jót tegyünk, hogy valami szépet hozzunk létre, hogy segítsünk vagy hozzátegyünk valamit a világhoz. És ez lehet bármi, nem kell mindenkinek hősnek lennie.Nem véletlen, hogy az amerikai-olasz szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo is ezt üzente a könyve előszavában: „Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja. Azt szeretnénk, ha ezek a bátor úttörők példaként szolgálnának. Ha portréik elolvasása megerősítené lányainkban azt a meggyőződést, hogy a szépség bármilyen formában, színben, életkorban megnyilvánulhat. Ha minden olvasó tudná, hogy az a legnagyobb siker, ha szenvedéllyel, kíváncsisággal, nagylelkűséggel teli életet élünk. Ha mindennap eszünkbe jutna, hogy jogunk van boldognak lenni és merész felfedezéseket tenni.”
Címoldali kép: Shutterstock
