Az iskolaőrök megjelenése a tanintézményekben az ötlet felvetése óta heves vitákat váltott ki. Mit keresnek a gyerekek között fegyveres egyenruhások? Bár nem egyszer szóltak a hírek iskolában történt erőszakról, agresszív szülőkről, társaikat vagy tanáraikat terrorizáló gyerekekről, ez a fajta rendvédelem idegennek, drasztikusnak és nem utolsósorban megbélyegzőnek tűnt és tűnik most is. De vajon hatékony módszer-e az iskolai erőszak visszaszorításában? Egyéves működésük után tegyük fel a kérdést: az iskolaőrök jelenléte és esetenkénti fellépése képes-e megelőzni, megoldani a problémát?
Szeptember 1-je és 19-e között országszerte 16 esetben volt szükség iskolaőrök intézkedésére. Testi kényszert négyszer alkalmaztak, egyéb kényszerítő eszköz bevetésére nem volt szükség. Az Országos Rendőr-főkapitányság közleményére hivatkozva a Népszava azt is megírta, hogy 16-ból négy esetben indult büntetőeljárás: két alkalommal garázdaság, egy-egy alkalommal pedig lopás és kábítószer birtoklása miatt. Szabálysértési eljárást egy alkalommal indítottak, szintén garázdaság miatt. A cikk, illetve az ORFK közleménye ennél jobban nem részletezte, milyen bűnöket kellett még megelőzni, ám az alig három hét alatt történt 16 eset és a tavalyi elég magas szám talán még alá is támaszthatná, miért van szükség iskolaőrökre.
Fortepan / Lencse Zoltán
A 2020/21-es tanév adatai
A Népszava beszámolójából az is kiderül, hogy a tavalyi tanévben 335 esetben kellett intézkedniük az iskolaőröknek. Akkor 23 alkalommal testi kényszerrel, kétszer bilinccsel és egyszer gumibottal tettek rendet. Büntetőeljárás 57 esetben, míg szabálysértési eljárás 31 alkalommal indult.
Ám ennél kicsit árnyaltabb a kép. Azt tudni kell, hogy az iskolaőr csak akkor mehet be az órákra, hogy rendet tegyen, ha a tanár kéri. Ám a tanár sem avatkozhat közbe, ha úgy gondolja, hogy az iskolaőr durván jár el egy tanulóval szemben, mert akkor „közfeladatot ellátó személy munkájának akadályozása” valósulna meg. Azaz máris itt az első ellentmondás a történetben. A pedagógus nem védheti meg a gyereket, aki egyébként a felügyeletére van bízva. Nem a pedagógia eszközei, hanem az egyenruha, a testi kényszer, a bilincs, a gumibot vagy a gázspray lesz az, ami a gyereket helyre teszi.
Holott az erőszakra nem válasz és nem megoldás az erőszak. Sem a fenyegető egyenruhás jelenlét. Egy iskolai közösségen belül nem egy kívülálló, oda nem illő személy tud konfliktust kezelni hatékonyan. Hiába kaptak elvileg ezek az emberek képzést még pszichológiából is, egy gyorstalpaló senkit nem tesz szakemberré.
A Hintalovon Alapítvány ATV-nek nyilatkozó pszichológusa, Stáhly Kata szerint az igazi problémát az iskolaőrök nem oldják meg, de nem is erre vannak kiképezve. Az igazi problémát ugyanis nem az a fajta iskolai erőszak jelenti, amelyiknél ők intézkednek, hanem az, amelyik a felszín alatt zajlik. A nyílt erőszak és a fizikai sérülés helyett sokkal gyakoribb a félelmet okozó fenyegetés és az akadályoztatás. Az ilyen konfliktusok, esetek, folyamatok kezeléséhez iskolapszichológusok, segítő szakemberek kellenének, lehetőleg minden iskolába.
Ez abszolút a felszín kapargatása. Nagyon-nagyon erős látszatintézkedés, ami sem a megelőzésében, sem a kezelésben nem segíti sem az iskolákat, sem a tanárokat. Holott azt is tudjuk, hogy nagyon sokat tehet egy iskola azért, hogy megelőzze a problémát
– állítja Stáhly. Például konfliktuskezelő technikákat, feszültséglevezető módszereket, erőszakmentes kommunikációt lehetne tanítani a tanároknak, sőt, a gyerekeknek is.
Az iskolaőrök gyakorlatilag biztonsági őrök, akikkel más feladatot is elvégeztethetnek. Sok helyen ők a portások, ők ellenőrzik a koronavírus miatt elrendelt járványügyi szabályok betartását. Az egyenruhás biztonsági őrök jelenléte ebben a formában inkább csak amolyan izmozás, félelemkeltés, fenyegetés, ami nem fogja sem megoldani, sem csökkenteni az iskolai „bűnesetek”, az erőszakesemények számát.
Az iskolaőrök jelenlétével kapcsolatban aggályos az is, hogy ezzel az iskolákat megbélyegzik. Mert milyen intézmény lehet az, ahol szükség van az egyenruhásokra?! Sőt, mondhatni önmagukat bélyegzik meg ezek az intézmények, hiszen maguk igénylik az őrök jelenlétét. De egyéb kérdések is motoszkálnak ennek kapcsán az ember fejében. Vajon az iskolákban tanuló cigány gyerekek száma befolyásolja-e a tanári kar vagy az igazgató jelentkezését az iskolaőri programba? Diszkriminatív-e az iskolaőrség jelenléte, intézkedési gyakorlata? Vajon mennyire korlátozzák a gyerekek jogait? Egyáltalán, két összeverekedő gyerek szétválasztása miért, milyen alapon lesz az iskolaőr feladata?
Az iskolaőrség felállítása látszatmegoldás. A könnyebb út. Hiszen egy jól működő oktatási rendszerben ilyen lépésre nem lehet szükség.
Ha nem lennének ennyire túlterheltek a tanárok; ha a munkájukat inkább segítenék és nem akadályoznák a központi szervezetek; ha nem a megélhetési gondjaik terhe nehezedne a vállukra; ha az iskoláknak lenne pénze normális és rendezett környezetet biztosítani; ha lennének mindenhol tornatermek; ha beszerezhetnének tanítást segítő eszközöket; ha lenne pénz közös programokra; ha minden iskolában lenne pszichológus, segítő szakember; ha a tanárokat felkészítenék és oktatnák a problémakezelésre és felismerésre; ha a tanítás kissé oldottabb, demokratikusabb légkörben zajlana; ha a tanulók figyelmét nem szigorral, hanem érdekes, interaktív órákkal tartanák meg; ha szakítana végre a magyar iskolarendszer a poroszos, avitt oktatási módszerekkel… és még sorolhatnánk, hogy mitől változna meg valóban a helyzet.
Persze nem azonnal. És ettől nem tűnne el varázsütésre teljesen az iskolai erőszak. Súlyos problémáról, helyenként elfajult viszonyokról van szó, tényleg nagy a baj. Léteznek agresszív szülők, agresszív tanárok és agresszív gyerekek is. Az iskola falai között ott a félelem, a megfélemlítés. Kell, hogy következményei legyenek annak, ha valaki a másikat bántja. De a gyerekek esetében az a fontos, hogy tanuljanak a következményekből, ne pedig újabb erőszakra vagy ellenállásra sarkallja őket a szankció, a válasz durvasága vagy éppen az előítélet.
Nem az iskolaőrség intézménye fogja megvédeni a tanárokat, diákokat, féken tartani az indulatokat. Ahogy Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány létrehozója írja: „nem lesz kevesebb az iskolai erőszak, csak több ügyben indul majd eljárás, hiszen az iskolai erőszak kiváltó okai megmaradnak. Illetve előreláthatóan más helyszínekre tevődnek át azok a kriminális tevékenységek, amelyek eddig egyes iskolák körül megtalálhatók voltak”.
Ezen kellene elgondolkodniuk azoknak, akik kitalálták és bevezették az iskolaőrséget. Csak persze a hatékony, körültekintő megoldásokhoz pénz kell, akarat, munka és szervezés. De az oktatás ma nem prioritás.
Címoldali kép: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 1960
