Keveházi Katalin közgazdászként, multinacionális vállalatnál szerzett felsővezetői, HR-es és marketinges tapasztalatokkal felvértezve segít nőknek a vállalkozásuk elindításban. Az ő szervezésében valósul meg évről-évre a Vállalkozó Nők Világnapja. A rendezvény apropójából beszélgettünk pályaújrakezdésről, anyaság melletti munkavállalói igényekről, arról, hogy bár sokszor falakba ütköznek, mégis egyre több nő tartja képesnek magát önálló vállalkozás indítására, vezetői pozíció betöltésére.
A Jól-Lét Alapítvány programjaival régóta támogatjátok kisgyerekes anyák munkavállalását, ehhez jött hozzá a nők vállalkozóvá válásának segítése. A változás a célkitűzésben korszakfüggő, tehát a társadalom átalakulását tükrözi, vagy a saját szemléleted megváltozását?
Nekem mindig fontos volt az igazságtalanságokra, rendszerhibákra való reflektálás, és törekedtem arra, hogy – függetlenségemet megőrizve – érdemi hatást érjek el. Így az, hogy egy alapítványt működtetek, tökéletesen megfelel a személyiségemnek. Egy fenntartható civil szervezet valójában non-profit vállalkozás. Bár sokak szerint a vállalkozási tevékenység a profitról szól, én azt látom, hogy a képzett és viszonylagos anyagi biztonságban élő nőknél más szempontok dominálnak vállalkozás indításánál: az önmegvalósítás, az önállóság, a munka és magánélet összeegyeztetése, gyakran a hasznosság érzése, mások segítése – és mindezen keresztül a saját, a családjuk megélhetéséhez való hozzájárulás. Ilyen igények kielégítésére a munkaerőpiac legfeljebb ideig-óráig nyújt lehetőséget. Sokan nem találnak képességeiknek, élethelyzetüknek megfelelő feladatot, és ma már egyre többen keresik a boldogulást az alkalmazotti szférán kívül. Mára megváltozott a vállalkozások üzleti környezete, jellege: egyre több az együttműködésen alapuló vállalkozói közösség, a női kör.
Kik fordulnak hozzátok, és milyen segítséget, támogatást igényelnek?
A kisgyerekes anyák emlegetésekor elsődlegesen fiatal nőkre asszociálunk, miközben a gyerekvállalás kitolódott, hiszen gyakori, hogy 40 körül, felett születik az első vagy épp a többedik gyerek. A hozzánk fordulók jellemzően a képzettebb nők közül kerültek ki, akiknek több év munkaerőpiactól való távollét után újra kellett gondolniuk, miképp és hol szállhatnak be újra a ringbe. Gyakran felmerült, hogy az alkalmazotti létnek fontos alternatívája a vállalkozás. Sokan dédelgetnek álmokat saját kávézóról, kezdenek iparművészi tevékenységbe, segítik a vállalkozó párjukat, vagy épp olyan helyre költöztek, ahonnan lehetetlen bejárni a munkahelyre. Azt láttuk, hogy
a szülés, kisgyermekgondozás utáni pályaújrakezdésben az is meghatározó, ki mennyire törekszik a hosszú inaktivitás alatt a párkapcsolaton belül kialakuló anyagi kiszolgáltatottság elkerülésére.
Nők, pénz, jóllét elnevezésű, tavasszal újrainduló képzési programunk ezért egyszerre célozta a személyes és a gazdasági autonómia megerősítését. Országos igényfelmérés alapján vállalkozói mentorképzést is szerveztünk. Egyszóval a vállalkozás témája mindig is jelen volt a munkánkban, és arra törekedtünk, hogy tanácsadóként, szakértőként, lobbistaként mindkét út – a munkavállalás és a vállalkozás indítás – támogatására készen álljunk. Nemzetközi partnerségeket is elkezdtünk építeni. Így alapító tagja voltam a női vállalkozók érdekeiért lobbizó Európai Uniós ernyőszervezetnek, a Women’s Entrepreneurship platformnak.
Miért kell egyáltalán külön beszélni a női vállalkozókról? Mi különbözteti meg őket a férfinak született vállalkozóktól? Milyen sajátos céljaik, nehézségeik vannak?
Ha azt mondjuk, vállalkozó vagy befektető, akkor kire asszociálunk? Nagyon kevesek látnak lelki szemeik előtt nőt. A kenyérkereséshez, kockázatvállaláshoz mintha férfinak kellene születni. Az ilyen klisék, sztereotípiák pedig visszahatnak a döntéseinkre.
Megszoktuk, hogy az üzleti életben való érvényesüléshez szükséges tulajdonságokat, egyáltalán a vállalkozói léthez kapcsolódó életvitelt nem azonosítják a nőkkel. Ezt erősíti bennünk a hagyományos családi munkamegosztás is.
Ezek miatt a beidegződések miatt a nők kisebb arányban, és jellemzően egy másik életszakaszban vállalkoznak, mint a férfiak. Mások a motivációik, és más szektorokban jut eszükbe üzleti vállalkozásba fogni. Kevésbé profitorientáltak, nem a nagy üzletet keresik, és gyakran még a cégalapítástól is tartanak. Jellemzően egyéni vállalkozóként működnek, és nem annyira gondolkodnak növekedésben.
Konkrétan milyen típusú vállalkozásokat indítanak nők, mely területek érdeklik őket? És tipikusan milyen életszakaszban válnak vállalkozóvá: gyerekvállalás előtt, kisgyerek mellett, vagy amikor már nagy a gyerek, esetleg már kirepült, nem is otthon lakik?
A nők nagyon gyakran indítanak a női léttel, női szerepekkel kapcsolatos vállalkozásokat. Olyanokat, amelyek célja, tevékenységi köre gyerekekkel, családdal, otthonteremtéssel, egészségmegőrzéssel, általában segítségnyújtással függ össze. Gyakran azért, mert nincsen a számukra megfelelő munkahely. Vagy éppen már olyan jól boldogultak a korábbi területükön, hogy beleuntak, és szeretnék kipróbálni magukat egy új közegben. Külső kényszer vagy belső késztetés vezérli őket. A munkaerőpiacon nagy súllyal esnek latba a nemek közötti egyenlőtlenségek. Kisgyerek mellett különösen nehéz boldogulni egy nőnek a munka világában. Ilyenkor kevésbé akarnak, mernek vállalkozásban is belevágni. De azok, akik már jelentős tapasztalatokat halmoztak fel, önbizalmukban megerősödtek és túl vannak a gyereknevelés vagy karrier dilemmáján, hajlamosak önállósítani magukat. Amikor tisztába jönnek önmagukkal, már sokkal bátrabbak. A biztonságra törekvést gyakran felülírja a célok és a vágyak megvalósításának igénye. Mondhatni, természetes módon alakul ki bennük a vállalkozó szellem.
Milyen módszerekkel, milyen keretek között segíti az alapítványotok a női vállalkozókat? Hogyan lehet ma civilként működni és el is érni valamit?
Az alapítvány sokszínű, elsősorban a rugalmas munkaformák, kisgyermekes nőket támogató vállalati programok bevezetésére irányuló szakértői szolgáltatásai révén mindig is kapcsolatban állt az üzleti szektorral. Ennek egy része támogatja ugyan egyes munkatársnők vezetővé válását, de többségük elzárkózik az elől, hogy általánosságban segítse a női munkavállalók gyermekvállalás utáni visszatérését, a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztetését. Még kevesebben vannak azok a vállalatok, amelyek nemcsak a saját dolgozóik esélyegyenlőségét támogatják, hanem a külvilág irányában is felvállalják a nemek egyenlőségének előmozdítását. Például azzal, hogy nemre érzékeny reklámokkal hirdetik magukat, a beszállítói körben figyelembe veszik, hogy a nők vezette vállalkozásoknak kedvezőtlenebbek az esélyeik, vagy egyenest a női kezdeményezések szponzorációjával.
A jó hír az, hogy nagyon is fejlődnek a nőket támogató különféle közösségek, egyre több a szerepmodelleket támogató kezdeményezés, díj, egyre-másra szerveznek tematikusan elkülönülő célcsoportokra fókuszáló eseményeket.
Engem az a cél vezérel, hogy összekössem ezeket a kezdeményezéseket, láttassam, hogy a nők minden szektorban, területen jelentkeznek, és azt is, hogy mennyi lehetőség lenne az együttműködésekre, egymás támogatására.
A Vállalkozó Nők Világnapjának megszervezésével időről időre összefogom, egy platformon jelenítem meg a nőket támogató aktorokat.
Azt tekintem feladatomnak, hogy ösztönözzem a nőket: lépjünk ki a hagyományos szerepek szabta koordinátarendszerből, ki a cselekvés hímes mezejére.
Merjünk a magánéletben is törekedni arra, hogy partnerünk, társunk ne csak szóban támogassa elképzeléseinket, hanem tekintse természetesnek, hogy egyenlően, egymást támogatva, rugalmasan visszük az otthoni feladatokat. És persze merjünk ambíciózusak lenni a vállalkozásunk építése tekintetében is. Mi, nők, képesek vagyunk irányítani a sorsunkat vagy akár elvezetni egy céget, intézményt.
Szükségünk is van rá, hogy megerősítsük a pozícióinkat, ne riadjunk hát vissza a velük járó felelősségtől.
A vállalkozóvá válás mennyire passzol ma a nőknek, és hogyan illeszkedik a „női sorsba”? Milyen határokat szab neki a közfelfogás, az adott körülmények? És vannak-e esetleg olyan hozadékai a vállalkozói létformának, amelyek kifejezetten előnyösek lehetnek nők számára, például a gyerek melletti munkavállalás szempontjából?
Kezdeném a végén. A vállalkozói lét a gyermek melletti munkavégzés szempontjából kifejezetten előnyös, hisz az időbeosztás szabad. Nem mindegy azonban, hogy a vállalkozási tevékenység melyik szakaszáról beszélünk. A női vállalkozók a cég alapításánál jellemzően kisebb tőkével indulnak, kevésbé vesznek igénybe fizetett segítséget, kevésbé növekedésorientáltak, mivel a megnövekedett munkamennyiség, a mobilitás igénye a családi kötelezettségek ellátásának rovására menne. Bár nagyobb gyerekek és pláne egy támogató partner mellett már könnyebben ki tudnak teljesedni, a célok, álmok megfogalmazásánál fontos szempont, hogy a munka és magánélet egyensúlya megmaradjon.
A női vezetők, vállalkozók többsége számára egyelőre saját vezetői, vállalkozói identitásuk kialakítása, pozíciójuk kivívása és megtartása jelent kihívást, és jellemzően elsiklanak a nemek közti munkamegosztás egyenlőtlenségei, a nőket érő erőszak, a zaklatás és lekicsinylés felett. Ezzel együtt elismerik a nőtársakhoz, a női közösségekhez való kapcsolódás jelentőségét, a nők támogatásának szükségességét.
A világnap kulcsüzenete alapvetően egy értékrendi váltás: a világ sorsa konkrétan azon múlik, hogy merre billen a férfiasnak és a nőiesnek tartott tulajdonságok mérlege. A fő kérdés, hogy az uralomra, erőfölényre törekvést felváltja-e a gyakorlati megoldásokban az együttműködés, a gondoskodás, a szolidaritás, a fenntarthatóság érvényesülése.
Ezen belül döntő fontosságú, hogy képesek-e a nők vállalkozásai úgy megerősödni, hogy nők tömegei számára jelentsék az egyéni szintű felemelkedést, a kitörési lehetőséget, ideértve a gyermekek biztonságos jövőjét. Következő kérdés, hogy mennyire képesek a szerencsés helyzetű nők a segítségnyújtásra, a hátrányosabb helyzetű sorstársaik iránti felelősségvállalásra.
Magyarországon egyelőre az látszik, hogy az egyéni szintű érvényesülés van fókuszban, a nők közötti szolidaritás viszont még gyerekcipőben jár. A rendezvény beszélgetőpartnereinek, előadóinak összeállításánál arra törekedtünk, hogy mindkét területen felmutassuk, hol is tartunk, mennyit léptünk előre. Szerintem nagyon sokat.
Úgy tűnik, egy nő, pláne, ha gyerekei vannak, más esélyekkel és más módon száll be az üzleti életbe. Milyen kezdeményezésekről, programokról érdemes tudnia a vállalkozni kész és merész anyáknak?
A kezdő vállalkozónőket sokféle online és offline közösség, program támogatja: a Mompreneurs mentorprogramja, a Kaptár női közössége, az Inspiráló Vállalkozónők Klubja, hogy csak néhányat mondjak. Egyre több a női vállalkozókat segítő képzés. Ezek egy jelentős része szerepelt is a világnapon. Külön említeném a vállalkozást tervezőket segítő Incorpora programot vagy a nőket személyes és vállalkozási kompetenciáik fejlesztésével támogató Dobbantót. Izgalmas lehetőséget kínál Szél Felícia önismeretet elmélyítő, önbizalomerősítő workshopja vagy a Karson Consulting üzleti tanácsadása, amely már az érettebb vállalkozásokat segíti.
Női kezdeményezések
A Vállalkozó Nők Világnapja szervezésében kerül megrendezésre december 10-én, pénteken a Fundraising meetup ‒ Női kezdeményezések fundraisingje elnevezésű esemény a MagNet Közösségi Házban.
Az eseményről, amely a YouTube-on is követhető lesz majd, ITT találtok részletes információt.
Címoldali kép: Shutterstock
