Egy fagyos, sötét decemberi reggelen megvagy a tízóraikkal, a gyerekek már fogat mosnak, még megtöltöd a kulacsokat, cipő fel… Indulunk!!! Felpillantasz a cipőfűződről, és egy óriási lyuk tátong előtted szemmagasságban – a gyereked nadrágjának a térdén. Két hete vetted. Cipő le, csere… Ugye ismerős történet? Miért drága, ami olcsó, és hogyhogy nem zöld, amit pedig fenntartható módon állítottak elő? Cikkünkben összefoglaljuk, milyen szempontokra érdemes odafigyelnünk, ha a gyereknek (és magunknak) karácsonyra ruhát szeretnénk venni. Nagy Éva Johanna írása.
Az ominózus apró nadráglukak pedig a legjobbak matekórán. Akkor lehet jól tágítani, lehetőleg nagyobbra, mint egy részhalmaz. Az első megoldás, hogy megvarrod. Ciki. Valami jópofa folt? Még cikibb. A végeredmény a kuka. Pedig márkás helyen vetted – mondjuk, olcsón. Ekkor megbocsátod, hogy eddig tartott, és veszel egy másikat. Mert olcsó. Viszonylag. Ha kamaszod van, lehet, hogy ki sem kell, hogy lyukadjon. Egyszerűen már nem menő. Pedig két hónapja még az volt. Aztán bekukkantasz a saját szekrényedbe. Eszedbe jut a klasszikus: nincs egy rongyom se. Pedig tömve van.
Kínaipiac-effektus – vonzó marketinggel
Tulajdonképp ez a fast fashion lényege: sok, olcsó ruházati termék – kifogásolható minőségben. Mi a mechanizmus? A csillogó csomagolással életérzést is veszünk. A kollekciók gyorsan változnak, a vágykeltő reklám hat ránk: hiszen szeretnénk vonzóak, jól öltözöttek lenni, és ezt még az árak is lehetővé teszik.
Az új jobb, én is abban leszek jobb, szebb. Így keletkezhet nagy profit a nagy cégek számláján. Ám más is van azon a számlán. Annak is jó tudatában lenni. Tudni, hogy hová teszed a pénzed, mire szavazol, amikor fizetsz.
A sötét oldal: adatok és tények, vagyis Darth Vader pamutpólója
A fast fashion iparág a világgazdaság GDP termelésének 2%-át adó, óriás ágazata. 2000-hez képest 2016-ra 60%-kal több ruhát vásároltunk, és ezeket fele annyi ideig hordtuk. A fast fashion modellben gyártott ruházat több mint fele egy éven belül a kukában végzi. Másodpercenként egy kukás teherautónyi ruha kerül elégetésre vagy szeméttelepre ‒ miközben ezek gyártásához ugyanúgy felhasználtuk az értékes erőforrásokat.
Forrás: Európai Parlament
A textilipar vízigényes, ez a Föld vízkészletének második legnagyobb ipari felhasználója. Miközben az ipari vízszennyezés 20%-áért ez az iparág felel.
Tudod, mennyi víz fogy el egyetlen pamutpóló előállítása közben? 2700 liter: egy ember két és fél éves ivóvízkészlete. Zavart érzek az erőben. A textilek előállítása energiaigényes is: az emberi CO2-kibocsátás 10%-át teszi ki a divatipar.
A rosttermesztéshez szükséges földhasználat 2030-ra 36%-kal fog növekedni, miközben ezek a területek élelmezési célra is hasznosulhatnának bolygónk növekvő népessége számára. Azután ott van még az emberi tényező.
A világ textilipari dolgozóinak 80%-a 18 és 24 év közötti nő, alacsony bérezéssel. Bangladesben például keresetük 3,5-szörösére lenne szükségük a létminimumhoz.
De csak lenne. Ezért sokuk haza se megy: a gyárban alszik, ha kell, ott szül, és olykor ott is hal meg, mint a hírhedt, 2013-as Rana Plaza-tragédia 1134 textilmunkása. Tehát ebben az iparágban a profit fontosabb, mint az emberi jóllét.
Érdekes adat, hogy mindezek mellett a ruhavásárlók 75%-a számára fontos a fenntarthatóság, egyharmaduk pedig hajlandó olyan márkákat választani, amelyekkel kevesebb környezeti kárt okoz. Ez a nyitottság biztató!
Mit tehetünk? Nem szaladgálhatunk fűszoknyában, öltözködni kell…! Közben pedig nem szeretnénk, hogy gyerekeink egy tönkretett világban éljenek (többek közt) a tudattalan vásárlási szokásaink miatt. Úgyhogy, akárhogy is unjuk, a fenntarthatóság és a tudatosság lesznek a kulcsszavaink.
Elő a tudatossággal, kell egy terv!
1. Hogyan öltözködhetsz fenntarthatóan?
Kézenfekvő lépés, hogy a ruhatárunkba vagy a gyerekek ruhatárába beépítünk turkálóban válogatott, jó minőségű darabokat. Ezek egyediek és olcsóbbak is lesznek, ám türelem és gyakorlat kell hozzá, hogy jó ruhákat találjunk másodkézből! Közben ott a csábítás, hogy túlvásároljuk magunkat egy-egy jobb „eresztésű” árukészletből.
2. Törekedj arra, hogy a vásárolt ruha hosszan használatban legyen!
Mielőtt megveszünk valamit, gondoljuk át, szerethető-e annyira, hogy legalább harmincszor felvegyük. Beilleszthető-e a ruhatárba? Kombinálható-e?
3. Csökkentsd a vásárolt mennyiséget!
Amellett, hogy jól öltözöttek szeretnénk lenni, hogyan lehet mégis kevesebb darabból álló, kisebb ruhatárunk? Vagyis hogyan lehet a kevesebb több? Fogós kérdés. Ehhez mindenképp érdemes szakértő tanácsát kérni: milyen szabás illik jól az alkatodhoz: milyen típusú szoknya, nadrág áll jól, hova essen a ruha dereka? Ha csinosnak érzed magad a ruháidban, többet fogod hordani őket, könnyebb lesz kombinálni.
4. Keress egy színtanácsadót!
Hogy mi az? Olyan jó színlátású és stílusérzékű szakember, aki segíthet abban, milyen színeket válassz, ha vásárolni indulsz. Melyek azok, amelyek jól állnak, élénkséget, üdeséget visznek az arcodra? Ezzel is csökkenteni tudod az impulzusvásárlásaid mennyiségét, mert többé nem nyúlsz olyan színű felsők után, amelyek nyolc év pluszt raknak rád. Meggondoltabban keresgetsz.
5. Alakíts ki kapszulagardróbot!
Egy stílustanácsadó ebben is jól jöhet. Segíthet a színeid és alkatod szerint összeválogatni egy viszonylag kevés darabból álló, egymással jól kombinálható ruhatárat. Érdemes évszakonkénti kapszulákat (kompakt készleteket) összeállítani, és így akár mindennap a kedvenc ruháidban járhatsz. És igen. Ha tanácsadót veszel igénybe, annak lesz anyagi vonzata, ám egyszeri, és a továbbiakban az átgondolt vásárlással csökkentheted a költségeidet. Persze ezt saját magad is megteheted, ha ügyes vagy. A közösségi oldalakon vagy simán a keresőben is találhatsz sok kapszulagardróbos inspirációt.
Na, de hát gyerekkel vagyunk! Vele mi legyen?
Első gyereknél eleinte fogalmad sincs, mi az, ami igazán hasznos ruha, miből kell több, mi kopik nagyon, mi koszolódik naponta. Tapasztalt ismerős ebben is segíthet, és akkor semmi nem tarthat vissza a jó állapotú, használt babaruhákat kínáló bababörzéktől, a korosztályok és nemek szerint csomagolt kész szettek online vagy offline piacától. A tartósabb darabokat pedig majd te is továbbadhatod. Ott vannak még a hazai kismárkák, kreatív, egyedi darabokkal. Igaz, hogy ezek drágábbak is a beletett szellemi és kézi munka miatt, de ha a helyi alkotók – legtöbbször fiatal anyukák vezette kisvállalkozások – munkáiból vásárolunk, támogatjuk a helyi gazdaságot is. Sőt, a távolról érkező fast fashion darabokkal szemben, a helyivel kevésbé terheled a környezetet, mivel ezeket nem kell sem repülőn, sem távolról kamionban utaztatni.
A kamaszoknál az öltözködés érzékenyebb téma. Ők a számukra kulcsfontosságú kortárs kapcsolataikban szeretnének elsősorban elfogadhatók, odatartozók lenni, ezért a csoportnyomás alapján ruházkodnak.
Ha ott a fast fashion darabok a menők, akkor ők is azt szeretnék hordani. Hetedikes korú lányokat megkérdezve világossá vált, hogy tisztában vannak a divatipar környezetkárosító hatásaival: „Az a gáz, hogy a TikTok tele van ilyen ruhákat reklámozó videókkal. A kaja- és a ruhatrendek pedig innen érkeznek. Ha valaki használt ruhába öltözik a videókban, rögtön lehúzzák, hogy na, mi van, a kukából öltözöl? Viszont az meg tuti off, hogy ne létezzen a TikTok! A múltkor láttam például, hogy valaki pont a kukás komment alá belinkelt egy olyan videót, amelyikben valaki turiból öltözött fel, de úgy, hogy azt hitted, valami menő szalonból lépett ki. Ezekből lehet tanulni.” (Fanni, 13 éves)
A tinédzserek számára fontos, hogy jó állapotú, márkás legyen a turkált holmi is. Csak azt hajlandók felvenni. Nálunk bevált, hogy a családi minőségkritikussal, a kamaszommal válogatunk, így csak olyasmit hozunk haza, amit biztos, hogy hordani fog. Sőt, a menőségi skálán beállítja azt is, amit magamnak találok…, és így nem egyszer vissza is teszek.
Vigyázat, greenwashing!
Bármit is veszünk újonnan, érdemes megnézni, honnan származik a márka által használt textil. De mi is az a greenwashing, vagyis a márka kizöldítése? Egyes cégek a profit érdekében félrevezető információközléssel azt a hamis látszatot igyekeznek kelteni, hogy termékeik környezetbarátok. Például a termék egy vonzóbb vonását kiemelik, és ennek fényében reklámozzák.
Egy textil attól még nem környezetbarát, hogy a hozzá felhasznált növényt fenntartható módon takarították be, arról pedig nem olvashatunk a címkén, hogy mennyi környezetterhelő vegyszert és alulfizetett munkaerőt alkalmaztak előállításakor.
Esetleg természetes eredetűként hirdetnek egy-egy adalékot. „Természetes eredetű színanyagokkal készült cukorka.” A cukorka attól még elrontja a fogakat és egyéb hátrányos élettani hatásai vannak. Olyan is előfordulhat, hogy az öko-állítások mögött nincs adatszerű bizonyíték.
Ha egy ruhán ott lóg a felirat, hogy „biopamut”, érdemes megnézni, hogy van-e például GOTS-tanúsítványa (Global Organic Textile Standard), ami a legszigorúbb, legátfogóbb sztenderd a textilpiacon. Az „organic” GOTS címkével ellátott ruhaanyagoknak legalább 95%-ban minősített biopamutot kell tartalmazniuk, a maradék is csak minősített organikus nyersanyagokból vagy újrahasznosított műszálból készülhet. A „made with organic” címkéjű anyagoknál ez legalább 70% kell, hogy legyen. A GOTS biztosítja továbbá a káros vegyszerektől mentességet, az előállításkor keletkezett szennyvíz tisztítását és a munkaerő méltányos körülményeit.
Önismeret álruhában
A ruha ma már többet jelent egyszerű, melegentartó vagy takarórétegnél. Az önmagunkról alkotott képet is hordozza. Üzenhetünk vele: kik vagyunk, hogyan látjuk a világot, hogyan érzünk, milyen szerepben vagyunk épp? Fontos része az életünknek, hogy miben járunk, ezért lényeges az is, hogyan vásárolunk, melyek a fő szempontjaink. Halmozzuk-e a ruhákat? Fontos-e, hogy miből, kik, milyen körülmények között készítik el őket? És mindez további kérdéseket vet fel saját magunk számára is: hogyan vagyok a testemmel, tudok-e, hajlandó vagyok-e külső szempontokat is figyelembe venni, megtalálom-e a jó arányokat vagy hordhatatlanul sokat vásárolok? Kész önismereti kaland!
Címoldali kép: Shutterstock
