„Ha ő a kútba ugrik, te is utána ugrasz?” ‒ szoktuk kérdezni szemrehányóan, amikor a gyerekünk valami butaságot csinál a barátja unszolására. De valljuk be, ezzel a „bölcs” költői kérdéssel rendszerint nem sokra megyünk. A gyerekek egymásra való nyomásgyakorlása igencsak rázós téma, de igenis kezdenünk kell vele valamit, nehogy a gyerek a vesztébe rohanjon, csak azért, hogy a barátait utánozza. Joanna Eng írása
A legjobb, ha már óvodáskortól elkezdjük arra szoktatni a gyereket, hogy önállóan gondolkodjon, és ne azt másolja, amit a barátai tesznek. Bátorítsuk, hogy mondjon nemet arra, ami nem tetszik neki.
A gyerekeket körülbelül hétéves koruktól egyre inkább az érdekli, hogy mit gondolnak a kortársaik, és nem az, hogy mit gondolnak a szüleik. Ebben az életkorban kell tehát elkezdenünk beszélgetni velük az önálló gondolkodás fontosságáról.
A többiekhez való túlzott igazodás kérdése aztán többé le se kerül a napirendről, mivel a vita – különböző felhangokkal – újra meg újra fellángol.
Tizenéves korban a lángok már az egeket csapdossák, és a gyerek vitázó kedvét már nem tudjuk olyan könnyen leszerelni, mint kisebb korában. És nemcsak a gyerek vitatkozó kedve, hanem a kortársak ránehezedő nyomása is növekszik.
Ami a legfontosabb: beszéljünk vele nyíltan a jelenségről. A következőkben ötleteket adunk arra, hogyan beszélgess el a gyerekeddel a társaktól érkező nyomás veszélyeiről.
Mit tartalmazzon a beszélgetés?
– Magyarázzuk el, hogyan ismerhető fel a nyomásgyakorlás
– Fejtsük ki, hogyan működik
– Ismertessük meg a gyerekkel a veszélyeit
– Adjunk ötleteket, hogyan reagáljon
– Javasoljunk neki kibúvót
– Erősítsük meg a függetlenségében
– Nyugtassuk meg, hogy hibázni emberi dolog
1. Magyarázzuk el, hogyan ismerhető fel a nyomásgyakorlás
„A társaid úgy gyakorolnak rád nyomást, hogy bizonyos dolgok megtételére késztetnek, azért, hogy hozzájuk idomulj. Ez nem jelenti azt, hogy valaki kifejezetten kényszerít – bár az is előfordulhat! Rosszabb esetben több gyerek fordul ellened, ha valamit nem a kedvük szerint teszel vagy csak azért, mert szerintük másmilyen vagy, mint ők, és ezért bántanak, kiközösítenek.”
„Az is ide sorolható például, amikor megtetszik neked valakinek a sapkája, és te is pont olyat szeretnél hordani. Mint ahogy az is, ha a társaság elkezd gúnyolódni valakin, és akkor a te döntéseden múlik, hogy mit teszel: te is elkezded gúnyolni az illetőt vagy nem.”
mert szerintük másmilyen, mint ők, és ezért bántják, kiközösítik. © Shutterstock
„A közösségi médiában is van ilyen nyomás, például amikor egyik-másik haverod azzal feltűnősködik, hogy italozó képeket tesz ki magáról, vagy amikor rád pirítanak, hogy prűd vagy, ha nem küldesz magadról képeket.”
2. Fejtsük ki, hogyan működik
„Az teljesen rendjén való, ha be akarsz illeszkedni, része akarsz lenni egy csoportnak! Csak azt kell tudnod, hogy tizenévesként különösen nehéz jó döntéseket hozni, ha a társaid nyomása alatt vagy. Ez tudományosan is igazolható.”
„Tizenéves korban az agyad arra van kódolva, hogy rettentő fontos legyen az, hogy értékeljen a közösség. Ezért ha valaki szépet mond neked, vagy azt érzed, hogy egy csoport befogad, az agyad teljesen arra koncentrál, és sokkal nagyobb ügyet csinál belőle, mint egy felnőtt esetében tenné.”
3. Ismertessük meg a gyerekkel a veszélyeit
„Ha például a közösségi médiában kiposztolsz valamit, amiről tudod, hogy a népszerű haverok is látni fogják, hajlamos vagy rá, hogy meggondolatlanul dönts, CSAKIS és kizárólag a mások elismeréséért. Ilyenkor nem gondolsz sem a saját biztonságodra, sem a körülötted lévők biztonságára és épségére.”
„A hirtelen elhatározások általában veszélybe sodorhatnak. Előfordulhat, hogy a testi épségedet vagy a biztonságodat kockáztatod (például egy éjszakai kiosonás alkalmával, hogy a barátaiddal találkozz).”
„Ráadásul az agyad és a tested még nem fejlődött ki teljesen, ezért bizonyos anyagokkal csínján bánj, vagy egyenesen tartózkodj tőlük. Az alkohol, a fű, a drogok hosszú távon is kárt tesznek a testedben és az agyadban. Egy fiatal szervezetnek jobban ártanak, mint a felnőttnek.”
4. Adjunk ötleteket, hogyan álljon ellen
„Ha úgy érzed, hogy nyomást gyakorolnak rád, hogy rávegyenek valamire, amit nem tartasz helyesnek, a következő dolgokat mondhatod:”
– Nem, ma nem érek rá.
– Én ezt meg ezt terveztem, akinek kedve van, tartson velem.
– Nem éri meg a balhét, amit a szüleim csapnának emiatt. Irtó szigorúak.
– Kösz, nem, ezt inkább kihagyom.
– Előbb csak figyelek, hogy lássam, hogy megy ez.
– A barátom maradsz, ha nemet mondok?
– Ez tisztára olyan, mintha egy figyelmeztető videót néznék a kortársnyomás veszélyeiről.
– Ez nem fog jól mutatni, ha majd indulok az elnökválasztáson.
– Már épp indulnom kell, az anyám dühös lesz, mert megígértem, hogy időben hazamegyek.
– Nem, szerintem ezt később megbánnám.
– Mit csinálhatnánk ehelyett, ami miatt nem utálnátok ki engem a csapatból?
„Neked is van ötleted, hogy mit lehetne tenni vagy mondani?”
5. Javasoljunk neki kibúvót
„Nyugodtan fogd rám, ha ki akarsz lépni egy olyan helyzetből, ami kínos neked. Találjunk ki egy jelszót, amit megüzenhetsz vagy bemondhatsz a telefonba, és akkor én azonnal jövök, vagy hívlak.”
„Ígérem, hogy nem hányom a szemedre, ha így döntesz. És nem kifogásolom, hogy mit csináltál, vagy kivel voltál, rendben?”
„Ha a szükség úgy hozza, ezt a módszert bevetnéd?”
6. Erősítsük meg a függetlenségében
„Csodálatos érzés egy baráti társaság tagja lenni, de ettől nehogy elmúljon az a képességed, hogy önálló döntéseket hozz. Ne feledd, hogy az tesz téged naggyá, ha egyéniség vagy, és a többiek akkor fognak tisztelni, ha magabiztosan és önállóan cselekszel.”
„Tehát ha egy társaság egyfolytában nyomást gyakorol rád, vagy te folyton azon tépelődsz, hogy elég jó fej vagy-e, akkor az a társaság nem neked való. Ez a közösségi médiára is vonatkozik. Ha valakinek a posztjai rossz érzést keltenek benned, akkor NEKED legyen annyi erőd, hogy nem nézed tovább őket.”
„Ezt én a te korodban a magam kárán tanultam meg. Rengeteg időt öltem bele abba, hogy azokat a jófej nagymenőket kövessem, mert annak borzasztó nagy jelentőséget tulajdonítottam – de nem voltam boldog. És a végén nem volt egy igazi jó barátom sem, aki megértett volna.”
7. Nyugtassuk meg, hogy hibázni emberi dolog
„Nem várom el, hogy tökéletes légy. Mindenki követ el hibákat, vagy olyasmit, amit később megbán.”
„Remélem, tudod, hogy hozzám mindig fordulhatsz. Nekem az a dolgom, hogy segítsek rajtad, hogy ne kerülj bajba. Ezért ha olyat teszel, amit később megbánsz, vagy ha a barátaid valami veszélyes dolgot csinálnak, és te nem tudod, hogy mitévő légy, szólj nekem. Megígérem, hogy nem fogok ítélkezni, és nem jövök ki a sodromból.”
Persze semmi nem garantálja, hogy gyermeked mindig ellenáll a kortársak negatív befolyásolásának, hisz olykor-olykor még a leghatározottabb és önállóbb gondolkodó is hozhat nem túl fényes döntéseket. De ha folyamatosan beszélgetsz erről a gyerekkel, és biztosítod a támogatásodról, igenis ellen tud állni a ránehezedő nyomásnak.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org/
