Veszély leselkedik a fiatalokra: a megbélyegzettség, az elhallgatás, a magárahagyottság veszélye. Az iskolák tehetetlenek. A „pedofil törvény” vadhajtása, hogy megszűnt a szexuális nevelés, és valószínűleg a drogprevenciónak is lőttek.
A fél évvel ezelőtt elfogadott, a köznyelvbe „pedofiltörvény” néven bevonuló törvénymódosításra reagált három szakmai szervezet (a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Szexuális Medicina Társaság). A Facebook-oldalaikon közzétett szakmai állásfoglalásuk lényege, hogy a kormány törvénymódosítása megbélyegzi a fiatalok egy részét, és ezáltal kifejezetten veszélyezteti a mentális egészségüket.
Hogyan? Azzal, hogy az iskolákban már tilos arról beszélni, hogy nem mindenki szexualitása egyforma. És akik kisebbségben maradnak, azok pláne hallgassanak róla.
Beleszólni nem lehet, ártani igen
A szakértők fontosnak tartják kiemelni, hogy
sem külső irányítással, sem rábeszéléssel, sem „propagandával”, sem neveléssel nem lehet megváltoztatni senki szexuális orientációját.
A szülők nemi identitása és szexuális orientációja nem befolyásolja a gyermek nemi identitását, szexuális orientációját, egészséges fejlődését. Tehát attól senki sem válik homoszexuálissá, leszbikussá vagy transzneművé, hogy homoszexuális szülők nevelik.
A három szakmai szervezet mindezek mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy
amennyiben a fenti témákat tabusítjuk, az információkhoz való hozzáférést elzárjuk, akkor az érintett gyermekek, fiatalok egyedül maradnak a kérdéseikkel, bizonytalanságaikkal.
Ennek pedig egyenes következménye, hogy „az eleve kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb gyermekek, fiatalok körében fokozódik a szorongásos zavarok, önsértő magatartás, szerhasználat, depresszió és az öngyilkos magatartás kialakulásának veszélye”.
Káosz az iskolákban
Mindenki közös felelőssége, hogy a szexuális identitásuktól vagy orientációjuktól függetlenül, boldog, kiegyensúlyozott, önazonos gyermekek nőjenek fel és váljanak felnőtté egy elfogadó társadalomban – hangsúlyozza az állásfoglalás. Márpedig
a gyermekek szexuális nevelése, felvilágosítása nem várható el kizárólagosan a szülőktől, családtagoktól.
Csakhogy a törvény hatására az iskolákban már leállt vagy erősen korlátozódott a szexuális nevelés. Az RTL.hu cikke szerint jelenleg káosz uralkodik: a tanárok és az iskolák félnek, nem tudják, hogyan értelmezzék a törvényt.
Fogalmuk sincs, miként beszélhetek a gyerekeknek a szexualitásról, a másságról. Szükségük volna tanácsokra, szakemberekre, de kiket hívhatnak?
Azok a szervezetek, akik eddig foglalkoztak szexuális neveléssel, érzékenyítéssel, a törvény következtében nem léphetik át az iskola küszöbét.
Más a „hivatalos irány”
Petrás Boglárka, a párkapcsolati és szexuális erőszak áldozatait segítő Patent Egyesület munkatársa nyilatkozta az RTL.hu-nak:
A »Családi életre nevelés« tantervet állítják középpontba, ami szöges ellentéte annak, amit mi képviselünk. Önmegtartóztatásra, tabusításra épül, miközben mi inkább arra fókuszálnánk, hogy a diákok tabuk nélkül fel merjék tenni kérdéseiket, és megpróbáljuk ellensúlyozni a médiából és a pornóból rájuk ömlő hatásokat, összezavaró információkat.
A Patent Egyesület szexedukációra fókuszál, a párkapcsolati erőszak megelőzése a fő témájuk. De jelenleg nem juthatnak el ezzel az iskolákba. Pedig fontos, mi több, életbevágó kérdésről van szó!
Miért nem lehet a szülőkre bízni?
Egyrészt, mert a gyerekek sokszor nem tudnak őszintén beszélni a szüleikkel vagy a tanáraikkal ezekről a dolgokról. Sokkal könnyebben nyílnak meg egy idegennek és kérdeznek meg tőle „cikinek” számító dolgokat, állítja az RTL.hu cikke. Sőt jobban is hallgatnak arra, aki őszintén és nem virágnyelven válaszol.
Másrészt pedig, mert a szülők sem tájékozottak ezekben a kérdésekben. Erről a Drogriporter legutóbbi bejegyzésében írt hosszabban Sárosi Péter, aki szerint nagyon sokan nem képesek a szexualitásról őszintén és nyíltan beszélni. Nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is igaz, hogy a nemi betegségekről szinte semmit sem tudnak, és nem is akarnak tudni, a fogamzásgátlással kapcsolatban pedig tele vannak tévhitekkel.
Ugyanez a helyzet a szenvedélybetegségekkel is. Információk és megértés helyett ellenérzések vannak és előítéletek, legalább is a társadalom nagy részében.
Mindezt pedig a gyerekeink szenvedik meg a leginkább. Ők lesznek ugyanis az áldozatai ennek a prűd és kirekesztő, álszemérmes felfogásnak.
A butítás nyomorba dönt
Vajon mennyi stressz, félelem, bizonytalanság vár azokra a fiatalokra, akiktől megtagadják a tudást, az ismereteket?
Milyen lesz a szexualitása annak a generációnak, amelyik nem kérdezhet, és amelyik nem kapott válaszokat?
Ha kamaszként nem tudják megbeszélni a félelmeiket, a vágyaikat, a problémáikat egy hozzáértő szakemberrel?
És mi vár azokra a gyerekekre, akik a másságukkal nem tudnak hova fordulni? Akiknek eddig segítséget jelentett egy hozzáértő felnőtt magyarázata arra, amit éreztek, amit nem tudtak megfogalmazni?
A gyerekeket nem lehet burokba zárni azzal, hogy amiről nem tudnak, az nem létezik.
A szexuális kultúra az élet része. A nemi irányultság és ennek megértése, elfogadása nem csak a másságukkal együtt élő érintetteknek fontos, hanem minden egyes gyereknek. A gyerekinkre úgy vigyázhatunk, ha felkészítjük őket az életre. Óvjuk hát őket a tudatlanságtól, előítéletességtől, mert az egészségük látja kárát!
Címoldali kép: 123RF
