Finnországot sokszor bezzegországként emlegetik nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is. Nem véletlenül. Tényleg megérdemlik. A világ legkevésbé korrupt országai közé tartozik, egy valódi jóléti társadalom, és ami nagyon fontos, jól működik az oktatási rendszere. Ezek a dolgok természetesen összefüggenek, az oktatás ugyanis meghatározza, hogy milyen lesz egy ország pár évtized múlva. A cikk első részét itt olvashatod.
Finnországban évszázadok óta együtt él a finn többség, illetve a finnországi svédek, ezen kívül ott is élnek romák, illetve bevándorlók. Ezek a különböző hátterű népcsoportok az iskolákban is jól megvannak egymással. A finn oktatásban nincs megkülönböztetés, mindenkit érdemei szerint kezelnek, nem a származása vagy egyéb jellemzői alapján. Ennek ellenére fontosak a különbözőségek: minden kultúrában és egyénben azt értékelik, ami jó.
Ugyan maga az ország tőlünk északra, egyben keletre található, de a finnek mégis sokkal inkább a nyugathoz tartoznak, mint mi. A fejlődés viszont nem megy a tradíciók rovására. A finn iskolákban ápolják a hagyományokat, kezdve az ősi, Kalevala kora beli pogány kultúrától a XIX. századi magasirodalomig. Emellett viszont nyitottak az újdonságokra, a fejlődésre – nem véletlen, hogy az ország olyan sikeres a magasszintű mérnöki tudást igénylő ágazatokban.
A finn iskolarendszer nem csak a modern, városi életre készít fel. „Vissza a természetbe” – mondhatnánk, de az az igazság, hogy a finnek soha el sem hagyták a természetet. Ez megmutatkozik az oktatásban is. A finn diákok névről ismernek minden fát, bokrot, bogyót, megtanulják a tájékozódás alapjait, és megtanulnak például gombászni is. A finn felnőttek minden ősszel gombászni járnak, de nincs közülük olyan, aki gombaszakértőhöz menne, hiszen tudják, melyik ehető.
Az „ép testben ép lélek” szállóige a gyakorlatban is élő igazság a finn iskolákban. Itt a sport nem arról szól, hogy a legjobbakat kiválogatjuk, a többi meg sportoljon a szülei pénzén. Alap, hogy mindenki mozog, sportol. A foci mellett a finn gyerekek gyakran floorballoznak, télen pedig jégkorongoznak, sífutnak. Fent északon ez utóbbi sport télen egyben az iskolába járás eszköze is.
Az, hogy egy ország oktatási rendszere jól működjön, sok tényezőből tevődik össze, azonban a lényeg mindegyik esetben ugyanaz. Az oktatás egy jól működő, boldog társadalom egyik alapköve. Az iskola nem lehet csak gyermekmegőrző, hiszen a jövő felnőttjei a társadalom valódi építőkövei, ők azok, akik meghatározzák, milyen irányba menjenek a dolgok. Az egészséges, elégedett, okos gyerekekből pedig egészséges, elégedett, okos és produktív felnőttek lesznek.
Címoldali kép: 123rf.com
