Magyarországon összeomlóban van a közoktatás. És ennek nem csak a pedagógusok alacsony bére, a tanárhiány, a központosítás az oka. A magyar iskolarendszer a legszelektívebb az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem támogatja a hátrányos helyzetű családok felzárkózását. A családok romló anyagi helyzetével párhuzamosan fokozatosan szorulnak ki a még hatékonyabban működő iskolákból a gyerekek. Kende Ágnes szociológussal, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójával beszélget Balázsy Panna.
A magyar iskolarendszer elsősorban a lexikális tudásra épül. A gyerekek kis százaléka alkalmas csak az unalmas tananyag elsajátítására. Főleg a szabálykövető, stabil családi háttérrel rendelkező tanulók képesek ebben a rendszerben jól teljesíteni. Azok a gyerekek, akik nem ilyen közegben nőttek fel, hamar kidőlnek a sorból, és iskolaelhagyók lesznek.
Magyarországon szabad iskolaválasztás van, ami a magasabb társadalmi státusú szülők gyerekeinek kedvez. A vonzó környékeken jó iskolák működnek, a leszakadó környezetben elhelyezkedő iskolák viszont konagank az ürességtől, senki nem szeretné oda járatni a gyerekét, aki pedig megteheti, elviszi máshová. A 6-8 osztályos gimnáziumokba jóformán csak diplomás szülők gyerekei járnak. Egy-egy iskolába azonos társadalmi helyzetű diákok tanulnak, a gyerekek összetétele homogén, de az állami rendszer egyes iskolái között rendkívül nagy különbségek vannak.