Rovatok

Hogyan tanítsuk a gyerekünket arra, hogy ő is vigyázzon a bolygóra? – „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Készíts gyerekeddel házi mosószert és újrahasznosított papírt, fedezzétek fel a város földalatti csatornarendszerétSzülőként az egyik legfontosabb dolog, amit tehetsz környezetünk védelme érdekében, az hogy gyermekedet is megtanítod erre. Cikkünkben erre adunk hasznos ötleteket.

Ismerjük meg a tényeket!

Csak arról tudunk érdemben beszélgetni, amiről megfelelő tudásunk van. Ez a klímaváltozásra is igaz. Ezért először is nézzünk utána mi magunk az információknak. Felsorolunk néhány dokumentumfilmet, amelyből sok újdonságot tudhatunk meg a témában.

Műanyag óceán

Filmek felnőtteknek és kamaszoknak:
Leila Conners: Forrongó jég (2019) (HBO Max)
Craig Leeson: Műanyag óceán (2016) – http://www.fna.hu/mittehetsz/tajekozodj/cowspiracy
Kip Andersen, Keegan Kuhn: Cowspiracy – A fenntarthatóság titka (2014) – http://www.fna.hu/mittehetsz/tajekozodj/cowspiracy
David Attenborough: Klímaváltozás és ami mögötte van (2019)
David Attenborough: Egy élet a bolygón (2020) (Netflix)
A következő letölthető könyv pedig olyan információkat tartalmaz, amelyek a felnőttek számára is hasznosak lehetnek, ezen kívül játékos feladatokat is találtok benne: https://www.fao.org/3/i5216hu/I5216HU.pdf

Mindig a korosztálynak megfelelő szinten beszéljünk a klímaváltozásról.

6 év alatt

A hat éven aluli gyerekek estében az a legfontosabb, hogy minél több időt töltsetek a természetben. Egy 2017-ben végzett kutatás szerint a szabadban sokat tartózkodó gyerekek fiatal felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel fogják ápolni és védeni a környezetet.

Töltsetek minél több időt a természetben!

Kezdd a legegyszerűbb dolgokkal!

Fölösleges letámadni a kicsiket az üvegházhatású gázokról és az olvadó sarki jégről szóló magyarázatokkal. Ehelyett inkább arról mesélj nekik, hogy hogyan „lélegzik” be a szobanövényeink az általunk kilélegzett gázokat, és alakítják át oxigénné, amire nekünk van szükségünk. Egy ilyen példa érthetővé teszi a kisebbek számára is, hogy a természet egy összefüggő rendszer, amelyben minden és mindenki függ a másiktól. Ez nagyon fontos lépés ahhoz, hogy később megértsék a klímaváltozást és a szénkörforgást is.

A gyerekek elsősorban játékosan tanulnak, ezért érdemes gyakran sétára indulni a környéken, és megvitatni néhány fontos kérdést: Honnan jön az ivóvizünk, és hova megy, miután eltűnt a lefolyóban? Mi történik a szeméttel? Honnan kerül az asztalunkra az élelem? És miből áll a levegő, amit belélegzünk?

Töltsetek minél több időt a természetben!

Legyetek kreatívak!

Ebben a korban a gyerekek imádnak kotyvasztani. Készítsetek házilag vegyszermentes mosószert és kölnit.

Mutass példát!

A leghatásosabb tanítás a pozitív minta. Ha a gyereked látja, hogy szelektíven gyűjtitek a szemetet, nem pazaroljátok az ételt, vagy saját szatyorral jártok vásárolni, megalapozzátok azokat a viselkedési mintákat, amelyeket később tudatosan is követhet.

7 – 12 éves korosztály

Ebben a korban a gyerekek már komolyabban is érdeklődnek a klímatudomány iránt, és valószínűleg több információ is éri őket. Minden bizonnyal már az iskolában is tanulnak róla. Kezdik megérteni a dolgok közötti összefüggéseket, a következményeket, és tágabb rendszerben tudják elhelyezni az ismereteiket. Ezért érdemes megkérdezni, hogy mit is tud a témáról pontosan. Olvassunk vagy ajánljunk olyan mesekönyveket, amelyek elmagyarázzák a környezetváltozást.

Itt találsz néhány könyvet a Pagony kiadó ajánlásával, továbbá érdemes elolvasni Nagy Réka 8-12 éves korosztálynak szóló, a Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek című könyvét is.

Figyeljünk az érzéseire, félelmeire!

Általában ebben a korban alakulnak ki a klímaváltozással kapcsolatos érzések, félelmek. Nagyon fontos tehát, hogy ezeket tudatosan kezeljük.

Ne próbáljuk meg bagatellizálni a klímaváltozás okozta problémákat, annak érdekében, hogy megóvjuk gyerekünket a kellemetlen információktól.

Az éghajlatváltozás nemcsak a gyerekek számára ijesztő jelenség, hanem a felnőttek számára is. Emiatt a szülők gyakran kerülik a témát, vagy alábecsülik a problémát, hogy megnyugtassák a gyereket. Fontos azonban, hogy ne mismásoljuk el a kérdést, hiszen a mai világban mindenképpen fog hallani róla. Tegyük helyre saját érzelmeinket, és őszintén, higgadtan beszélgessünk erről.

Ne bagatellizáljuk a problémát!

Mindig kapjon a gyerek pozitív üzenetet

Magyarázatunkhoz érdemes pozitív üzeneteket fűzni. Hangsúlyozzuk, hogy bár a környezetszennyezés komoly probléma, de orvosolható, és a tudósok és a társadalom is sokat tesz érte, hogy megoldódjon. Érdemes utánajárnunk a pozitív példáknak, és mesélni róluk. Egyre több helyen látunk napenergiát felhasználó házakat és utazás közben is fel-felbukkannak szélmalmok. Mesélhetünk megújuló energiaforrásokról, mint például a napelemekről és a szélmalmokról.

Vond be gyerekedet olyan tevékenységbe, amelyen keresztül megtapasztalhatja, hogy tehet a klímaváltozás ellen.

Hétvégére szervezhetünk közös faültetést. Tarthatunk húsmentes hétfőt és keddet, és elmagyarázhatjuk, hogy ez miért fontos. A stresszt és a félelmet enyhíti, ha érezzük, hogy a tudunk tenni a stresszt kiváltó problémák ellen. Ezzel erősítjük az érzést, hogy van kiút. Legyetek kreatívak: A házi készítésű mosószer és kölni mellé a nagyobbaknak újrahasznosított papírkészítést is ajánlunk.

Fontos a pozitív üzenet.

13 évesnél idősebb gyerekek

Figyeljünk, hogy megbízható forrásokból szerezzék be az információt!

A kiskamaszok és kamaszok már rengeteg információhoz jutnak hozzá az iskolában, baráti társaságban és az interneten is. Egyre inkább fogalmaznak meg önállóan véleményt, függetlenednek szüleik gondolataitól. Gyakran már a jövőjüket is tervezik. Sokukban ezidőtájt fogalmazódik meg a gondolat, hogy a jelenlegi pusztító folyamat a jövőjüktől foszthatja meg őket.

Az is gyakran előfordul, hogy már többet tudnak a szüleiknél a klímaváltozásról és tudatosabbak is. Ennél a korosztálynál a legfontosabb arra figyelni, hogy megbízható forrásokból jussanak hozzá az információkhoz, és érezzék, hogy partnernek kezelik őket.

Ha elpusztítjuk a természetet, a jövőnket veszítjük el.

Tanuljunk a gyerektől, és közösen vitassuk meg a témát!

Kérjük meg a gyereket, hogy ossza meg velünk olvasmányélményeit, és hogy mit tanult a klímaváltozásról. Nyugodtan valljuk be, ha nem tudunk valamit. Büszke lesz az új szerepre, hogy most ő okít minket. Ha olyan cikket olvastunk vagy olyasmiről hallottunk, ami őt is érdekelheti, osszuk meg vele, és beszéljük meg közösen.

Szervezzünk izgalmas közös programot!

Előzetes bejelentkezéssel a következő helyekre is ellátogathattok. Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, a Köztisztasági Múzeum illetve a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ. A Szemléletformáló és Újrahasználati Központok is érdekes programokkal várják az odalátogató csoportokat. 

Támogassuk abban, hogy barátaival együtt tegyen a klímaváltozásért!

A kamaszokra jellemző, hogy több időt szeretnek a barátaikkal tölteni, mint a szüleikkel. Jó buli lehet, ha a haverokkal együtt megy fát ültetni. Segíthetünk nekik a program megszervezésében. Ha a gyerek és barátai kitalálják, hogy húsmentes hétfőt tartanak, támogassuk elhatározásukban, és esetleg vállaljuk be, hogy a szülők felváltva készítenek hétfő reggelente finom, húsmentes iskolai tízórait egy kis csapat gyereknek.