Nyilvános pedofillista, munkától való eltiltás, szigorúbb büntetés. Ez vár a kiskorú gyermekeket szexuálisan kihasználó és bántalmazó bűnelkövetőkre, ha az Országgyűlés elfogadja Kocsis Mátéék pedofilellenes törvénycsomagját.
Nagy felháborodással, éles bírálattal és kritikával fogadták a gyermekvédelmi szervezetek és szakértők Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella május 25-én benyújtott pedofilellenes törvénycsomagját. Ahogyan az Kocsis Facebook-oldalán olvasható, javaslataik között szerepel:
- egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartás létrehozása
- a Büntető Törvénykönyv szigorítása, azaz még súlyosabb büntetés kiszabása azokra az elkövetőkre, akik 12 év alattival szemben; hivatalos személyként; sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva; illetve különös visszaesőként követik el a bűncselekményt
- a pedofilok kitiltása számos munkakörből
- hogy ne lehessen enyhe büntetéssel vagy feltételes szabadságra bocsátással megúszni a bűncselekményt
- hogy a legsúlyosabb pedofil bűncselekmények ne évüljenek el.
Hogy is nézne ki pontosan a kereshető pedofil-nyilvántartás alkalmazása a gyakorlatban?
Az új törvénycsomag egy olyan pedofillista létrehozását javasolja, amelyiken minden olyan bűnelkövető szerepelne, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követett el. Ahhoz, hogy a nyilvántartásban név szerint rá tudjunk keresni valakire, mindössze két dolgot kellene igazolnunk:
egyrészt azt, hogy egy kiskorú személy hozzátartozói/nevelői/gondviselői vagyunk; másrészt azt, hogy az adatigénylés a gyermek védelme érdekében történik és „feltehetőleg szükséges”.
Hogy ezt hogyan és milyen dokumentumokkal igazolhatjuk, az egyelőre nem szerepel a javaslatban. Az viszont igen, hogy találat esetén a rendszer megadja az illető nevét, születési évszámát, település vagy tartózkodási helyét, a bűncselekmény részleteit, illetve az elkövető fotóját.
Az adatokról digitális felvételt, másolatot készíteni vagy azokat nyilvánosságra hozni nem lehet. Harmadik személlyel is csak akkor osztható meg az információ, ha az a gyermek védelme érdekében történik. Ezen szabály megsértésére vonatkozó szankciókra azonban szintén nem tér ki a javaslat.
Kétélű fegyver
Bár a pedofillista elvileg a gyerekeket védi, a javaslat alapján úgy tűnik, hogy Kocsis Máté munkacsoportja számos tényezőt és hosszútávú következményt nem vett figyelembe a módosítások kidolgozásakor.
Ahogy az a 444.hu cikkében, illetve a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány állásfoglalásában olvasható,
az esetek 90%-ában a gyermekhez közeli rokon, családtag vagy ismerős követ el szexuális visszaélést a gyerekkel szemben, nem pedig egy olyan idegen, aki a listán szerepel.
Ha a módosítást elfogadják, az áldozatnak onnantól kezdve nemcsak azzal a hosszú távú következménnyel kell számolnia, hogy vallomása esetén a bántalmazó rokon vagy ismerős élete végéig ott lesz a feketelistán, hanem azzal is, hogy az elkövető rajta fog bosszút állni, amiért nyilvántartásba vették. A szülőkben pedig hamis biztonságérzetet kelt a lista, hiszen ezáltal megnyugtatják magukat, hogy nincs a környéken szexuális ragadozó.
A 444.hu összefoglalója szerint ez a módosítás az igazságszolgáltatás szereplőire is hatással lenne. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az elkövető ellen kisebb kihágás esetén direkt csak olyan vádat emelnek, amely miatt nem kerül a listára. Így viszont a szükséges terápiát sem kapja meg. Ami pedig az elkövetőket illeti, a listázás miatt még kevesebben fognak vallomást tenni, vagyis a tárgyalások elhúzódnak, és még az eddiginél is kevesebb pedofil jut el terápiára. Arról nem is beszélve, hogy az önmérsékletet tanúsító pedofilok orvoshoz fordulási hajlandósága feltételezhetően csökkenni fog a listára kerüléstől való félelem következtében.
A területen tevékenykedő szakmai szervezetek és szakértők nem győzik hangsúlyozni a terápia alkalmazásának fontosságát, hiszen egy olyan betegségről van szó, amelyik pszichológiai és mentális kezelést igényel. Ezekben az esetekben is szem előtt kell tartani, hogy az ítélet kiszabásánál a büntetés mellett az elkövető jövőbeli társadalmi reintegrációja is fontos cél. Vagy legalábbis az kellene, hogy legyen. Terápia nélkül nem fog csökkenni a visszaesők és áldozataik száma.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy egy majdnem mindenki számára elérhető pedofil-nyilvántartás negatív hatással lenne a történet összes szereplőjére. A helyzetet tovább rontja, hogy a május 25-én benyújtott javaslatok sok helyen még homályosak, számos joghézagot tartalmaznak. A 444.hu egy másik cikke például visszamenőleges törvénykezésről beszél:
…egy ilyen listának csak akkor van értelme, ha abban fellelhetők a korábban elítéltek is. Csakhogy ezzel olyan hátrányos jogkövetkezmény éri őket, amelyről az elkövetés idején nem tudhattak…
Ami a törvénycsomagból kimaradt
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány állásfoglalásában üdvözölte a szigorúbb büntetés és a munkától való eltiltás ígéretét. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy bár nagyon fontos előrelépésről van szó, a szigorítás és a nyilvántartás önmagában nem elég. Mint írják:
A megelőzéshez azonban további lépésekre lesz szükség a társadalom egészének részéről: egy olyan holisztikus szemléletre, amelyben megjelenik a megfelelő segítségnyújtás az áldozatoknak, megváltozik az intézményi gondolkodásmód és a társadalom odafigyelése a bántalmazásokkal szemben, nagyobb hangsúlyt kap a szexuális edukáció, és szükséges a gyerekeikről alsóneműs képeket megosztó szülők szemléletváltása is.
Az alapítvány már korábban is hangsúlyozta a prevenció fontosságát. Ahogyan az a 2020-as ECPAT jelentésben is olvasható, a mélyszegénységben élő, állami gondozott és hátrányos helyzetű – többségében roma – gyerekek vannak leginkább kitéve a szexuális kizsákmányolás és visszaélés veszélyének. Az áldozattá válás tehát nagyban függ az olyan társadalmi tényezőktől, amelyeken többek között az ilyen bűncselekmények megelőzése érdekében mielőbb változtatni kellene. Az erre irányuló törekvések, illetve a prevenciót célzó jogi lépések azonban szintén kimaradtak a gyermekek érdekeit védő törvénycsomagból.
A megfogalmazott kritikák és hiányosságok alapján csak remélhetjük, hogy az Országgyűlés döntésekor nagyobb hangsúlyt fektet majd a gyermekvédelemmel foglalkozó szakmai és civil szervezetek véleményére, mint ahogyan azt Kocsis Máté és munkacsoportja tette a javaslat kidolgozásakor.
Címoldali kép: © Shutterstock
