Ha a gyerek szexizmussal találkozik a környezetében, annak messzemenő következményei lehetnek. A lányok megszokják, hogy fontosabbnak érezzék a külcsínt, mint a belső értékeket, a fiúk pedig egy olyan macsó pózt vesznek fel, amely nélkülözi az empátiát és a másik nem iránti tiszteletet. Összeállításunkban sorra vesszük, mit tehetsz, hogy a gyereked képes legyen felismerni a szexizmust és annak káros hatásait. Ana Connery írása.
Fontos, hogy idejekorán elmagyarázd a gyerekednek, hogy miként ismerheti fel a szexista megnyilvánulásokat, és hogy miként tudja elkerülni, hogy hatással legyenek rá. Neveld arra a gyereket, hogy értékelje a nemi identitásban és annak kifejezésében rejlő határtalan lehetőségeket!
Soha nem lehet elég korán kezdeni
Már a kétéves gyerekekben elkezdenek kialakulni a nemi sztereotípiák. Hiába vagy te felvilágosult szülő, rajtad kívül álló tényezők befolyásolják a gyerekeket, megerősítik bennük ezeket a felszínes, ámde társadalmilag mélyen berögzült nézeteket. (Az áruházak gyermekosztályán például rózsaszín ruhacsodák tömkelege várja a kislányokat). Ezért fontos beszélni a szexizmusról: nehogy a gyerekben hamis, korlátolt képzetek alakuljanak ki a nemekről.
Előszöris magyarázd meg a gyereknek, hogy mi a szexizmus!
Ne bonyolítsd túl: „Szexizmus az, ha az emberrel a nemi hovatartozása miatt igazságtalanul bánnak, vagy túlságosan is annak alapján ítélik meg.”
Hozz fel olyan példákat, amelyeket a gyerek is megért!
A hétköznapi életből vett példákkal mutass rá a nemi alapú előítéletekre.
– Amikor az emberek azt feltételezik, hogy csak a fiúk akarnak versenyautókkal játszani, és csak a lányok babáznak.
– Amikor úgy vélik, hogy ápolók csak nők lehetnek, sportolók pedig elsősorban férfiak.
– Amikor a könyvekben vagy a videójátékokban a nőket gyengének, romantikus érzelmek odaadó tárgyának ábrázolják, véletlenül se hősnek vagy lázadónak.
– Amikor a mesék, regények, filmek azt sugallják, hogy mindig a férfi dolga megmenteni a nőt (Hamupipőke, Piroska és a farkas stb.).
– Amikor valaki becsmérlő megjegyzést tesz egy nő megjelenésére, vagy a külseje alapján ítéli meg olyan helyzetben, amikor ez teljesen inadekvát.
Figyelj a szóhasználatra! Nemcsak a gyerekére, a sajátodra is!
Egy sor mindennapi kifejezés és szokás esetében észre sem vesszük, mennyire áthatják őket a nemi sztereotípiák.
– A lány lehetőleg ne csak „édes” vagy „csinos” legyen, és nem csak egy fiú lehet „kemény” vagy „vagány”.
– Intézményes közegben a genderspecifikus „anyák és apák” helyett alkalmazzuk inkább a „szülők és gondviselők” megnevezést.
– Nemtől függetlenül jelöljük meg a foglalkozásokat, például: színész, szakács.
– Bizonyos viselkedésekre ne legyen ok vagy mentség a nemi hovatartozás. Ne mondjunk olyasmit, hogy „egy fiú már csak ilyen”, vagy hogy „úgy dobsz, mint egy lány”.
Ha szexista vagy lekicsinylő megjegyzést hallasz, kérdezd meg a gyereket, hogy ő is hallotta-e, és hogy okénak tartja-e. Magyarázd el neki, hogy mi volt benne helytelen, pontatlan vagy elfogadhatatlan.
Biztasd a gyereket, hogy álljon ki az igazság mellett, ha szexizmust tapasztal!
– Győzd meg, hogy nem kell csöndben maradnia vagy csak nevetgélnie merő udvariasságból. Ne féljen, tegye szóvá a dolgot.
Hogyan küzdhetünk még a szexizmus ellen a mindennapokban?
– A fiúk és a lányok a nemüktől függetlenül mindenféle háztartási munkát végezzenek, azaz ne a nemük határozza meg, hogy miben segítenek otthon.
– Ha zsebpénzt adsz nekik, mindenki ugyanannyit kapjon. Az egyenlő fizetés már otthon elkezdődhet.
– Vedd észre a szexista ábrázolásokat, akár fiúkról, akár lányokról látsz ilyeneket könyvekben, tévéműsorokban, filmekben, és mondd el nekik, mit gondolsz ezekről.
– Fiúkat és lányokat is hívj meg játszódélutánokra, hogy a gyerekeknek alkalmuk legyen nemtől függetlenül barátkozni.
– Különböző nemű szülők esetén az apa és az anya ossza meg a háztartási és gondozási feladatokat, hogy a gyerekek a gyakorlatban is lássák az egyenlőség érvényesülését.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org
