Mondott már olyasmit a gyereked, hogy „engem senki se szeret”? Ugye, milyen szívszakasztó? Fájdalmas ilyeneket hallani egy szülőnek, de megvannak rá az eszközök, hogy kirángassuk őt a negatív gondolkodás ördögi köréből. Joanna Eng írása.
Nehéz a gyereked küszködését látni, de ha támogató környezetet építesz köré, ahol hibázhat, okulhat és fejlődhet, azzal hosszú távra lendületet adsz neki. Íme néhány fogás.
Ismerd el az érzéseit
Nem könnyű kitalálni, hogy mit tegyél, ha a gyereked egyfolytában szapulja magát, hogy „Olyan hülye vagyok”, vagy hogy „Úgysem tudom megcsinálni!” Először ösztönösen rávágnád: „Dehogy vagy!” Meg hogy „De igenis meg tudod csinálni!” A szülő ilyenkor vigasztaló és támogató akar lenni, de ha csak kapásból ellentmondasz neki, az csupán azt az érzetet kelti a benne, hogy nem figyeltél oda, vagy nem érted meg őt.
Sokkal hatékonyabb az a stratégia, ha először elismered az érzelmeit. „Tudom, hogy ez nyomaszt téged, mert tényleg nagyon nehéz…” A negatív gondolatok mögött rejlő érzések megnevezése és elismerése máris kezdeti segítséget jelent, hogy átverekedje magát ezeken a nehézségeken.
Összpontosíts a problémamegoldásra
Ha a negatív belső beszéd arról szól, hogy valamiben jobb akar lenni, akkor említsd meg, hogy sok gyakorlással mennyi mindent elérhet – vagy süssetek ki valami más módszert a probléma megoldására. Mesélj el neki egy olyan esetet, amikor neked kellett nehézségekkel megküzdened, vagy hozd fel példának egy kedvelt regény- vagy filmhős szívós kitartását. Az is jó módszer, ha emlékezteted arra, hogy milyen remekül megoldott már nem is egy problémát. Ettől mindjárt úgy érzi majd, hogy „fog ez menni”.
A problémamegoldó szemléletmód mindenre alkalmazható: nemcsak a szellemi vagy testi, hanem a szociális és emocionális készségekre is, és kiválóan érvényesül azoknál a gyerekeknél is, akik ezt hangoztatják: „engem nem szeret senki!”
Segítsd elő a pozitív gondolkodásmódot
A gyereket a negatív gondolatok meggátolhatják az előrejutásban, ezért félre kell söpörni a rossz gondolatokat. Sőt, a rosszat akár jóvá is lehet változtatni. Segítsünk, ahogy csak bírunk, de ne feledjük, hogy végül is neki kell túljutnia ezen az egészen – mi csak támogathatjuk abban, hogy kiszabaduljon a negatív gondolatok köréből. Hozzuk fel neki példaként Münchausen esetét. A hazudós báró talán nem is lódított akkorát, amikor azt mesélte, hogy saját üstökénél fogva húzta ki magát a mocsárból.
Teremts pozitív környezetet
Figyelj arra, hogy a nyelvezeted mindig pozitív kicsengésű legyen, óvakodj a negatív kifejezésektől. Ha mégis kicsúszik egy-egy lesújtó megjegyzés a szádon (mindannyiunkkal előfordul), kérj miatta elnézést.
Ha szemfüles vagy, időben elkapod a negatív gondolatot, és nem engeded, hogy alattomosan beférkőzzön a mondanivalódba. Mielőtt hangosan kimondanád, vegyél mély lélegzetet, és inkább csak ennyit mondj helyette: „Ez bizony kemény dió, de megoldom”.
A családban pedig mindenki halmozza el a gyereket dicsérő szavakkal, olyanokkal, amelyek a tevékenységére vonatkoznak, arra, amit éppen csinál, nem pedig őrá. Így biztasd: „Nagyszerű, hogy ilyen fáradhatatlan vagy, hogy újra meg újra megpróbálod!” Ahelyett, hogy: „Nahát, milyen ügyes és okos vagy!” Az a lényeg, hogy a dicséretből azt tanulja meg a gyerek, hogy mindig tud javítani a dolgokon, ne pedig azt, hogy ő már csak ilyen, neki mindig meggyűlik a baja a matekkal vagy a barátkozással.
Végül, de nem utolsósorban: ne felejts el magadhoz is elnéző és türelmes lenni, hiszen ezt a hozzáállást a gyerekre is átragasztod. Bizony, nem kevés időbe és leleményességbe telik, hogy egészséges működésmódokkal váltsuk fel a régi rossz szokásokat. Viszont bőven megéri, hiszen fáradozásunk jutalma a jobb mentális egészség – mindannyiunk számára.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org/
