Előfordult már, hogy türelmetlen voltál a gyerekeddel? Ha a válaszod igen, ne ostorozd magad, ez minden szülővel megesik. Különösen igaz ez az utóbbi másfél évre, amikor rendkívüli terhelés nehezedett mindannyiunkra. Ana Connery írása.
Sokszor tapasztaljuk, hogy elfogynak a „türelem-tartalékaink”. Ha azonban stresszes helyzetekben megtanuljuk kordában tartani az érzelmeinket, akkor a gyerekünkkel is könnyebb dolgunk lesz. Ha legközelebb észreveszed, hogy kezd kimerülni a készleted, vesd be ezeket az egyszerű trükköket.
Készülj fel előre a stresszes alkalmakra
Először is vedd számba, hogy milyen helyzetekben szoktad felhúzni magad. Például a napi rutin valamelyik állomásához érve, amikor mindenkit próbálsz kituszkolni az ajtón, vagy karantén idején a reggeli virtuális iskolakezdéskor, esetleg a lefektetési cécó során.
Ne várd meg, hogy elfogyjon a türelmed ezekben a helyzetekben, inkább előre beszélj a gyerekkel, hogy tisztában legyen az elvárásokkal. Ezzel nemcsak feladatot kap, hanem önállóságot is, márpedig mindkettőt nagyon szereti a gyerek, főleg a fiatalabbja. Így később, ha mégis fogytán a türelmed, könnyedén hivatkozhatsz a beszélgetésetekre és a felelősségre.
Például állíts össze egy szemléltető listát a lefekvés előtti teendőkről, amelyre alkalomadtán emlékeztetheted ‒ ahelyett, hogy imamalomként ismételgetnéd, hogy mossa meg a fogát. Ugyanez vonatkozik a vacsora előtti leckeírásra, a kirakós játékra, a fürdés kikönyörgésére. Ha pontokba szeded a teendőket, részedről nincs se könyörgés, se fenyegetőzés, részéről nincs csökönyösség vagy elodázás.
Jegyzeteld az idegesítő dolgokat
Amit a türelmetlen éned hangosan kimondana, azt írd le inkább. Ehhez készenlétben tarthatsz egy noteszt is, de az is megteszi, ha egy kéznél lévő papírszalvétára firkantod. Az a lényeg, hogy a negatív energiádat papírra vesd, és ne a gyerekedre ontsad. Ezzel már meg is szabadultál a frusztrációtól, vagy legalábbis enyhítetted.
Ne azt mondd, hogy mit ne csináljon
Néha a gyerek korának megfelelő viselkedése borítja ki az embert, a hangerő, a nyafogás, az örökös játékra unszolás. Mielőtt elszakadna nálad a cérna, igyekezz a negatívat pozitívba átfordítani, és válassz egy megfelelő alternatívát, ne kelljen azt hajtogatnod, hogy „ne”, vagy „hagyd abba”. Mondd a gyereknek például, hogy „használd a belső hangod”, ahelyett, hogy „ne ordibálj!”, vagy „tartsunk ugróversenyt a szőnyegen”, ahelyett, hogy „ne ugrálj a díványon!”. Ha a negatív a negatívval találkozik, a problémák súlyosbodnak, amitől nehezebb megtartani a hidegvérünket. A pozitív megközelítés ellenben javítja a hangulatot, és megnöveli azt az esélyt, hogy a gyerek abbahagyja a nem kívánt viselkedést.
A viccelődésnek is helye van
Ha előveszed a humorérzékedet, az nagyban csökkenti a feszkót. Kiöntötte a gyerek a tejet? Korhold a tejet, amiért úgy elcsúnyítja azt a szép padlót. A gyerek erre nyilván kuncogni fog, és mivel a nevetés ragadós, máris oldódik a feszültség. Ezek után szépen átbeszélhetitek, hogyan előzhető meg legközelebb a tej kilöttyentése, hacsak nem volt szándékos (az is előfordul, hogy tényleg csak véletlen volt). Ezzel arra tanítod a gyerekedet, hogy jobb nevetni a dolgokon, mint óriási tragédiát csinálni belőlük. Ráadásul ilyen derűs hangulatban ő is jobban megért téged.
Tedd fel a kedvenc zenéit
Kutatások sora bizonyítja, hogy a zene javítja a kedélyállapotunkat, de más hangok is megtehetik a kellő hatást. „Minden, ami megnevettet, vagy egyszerűen csak jólesik ‒ például aranyos kutyavakkantások vagy malacröfögések ‒ célravezető lehet” ‒ írja Tania Paredes Ph.D. családterapeuta. Jókedvűen könnyebb megfelelni a kihívásoknak, és pozitív irányba terelni a dolgokat.
Ki a szabadba
A pszichológusok azt szokták ajánlani, hogy menjünk ki a szobából, ha elfogyott a türelmünk, de dr. Paredes szerint jobban tesszük, ha elmegyünk sétálni. Ha azonban nem mehetünk ki a házból, legalább nyissunk ki egy ablakot. Ha kiszállsz az adott helyzetből és elszámolsz tízig, egy kis friss levegőhöz jutsz. „Ha csak egy röpke pillanatig tart az egész, akkor is remek módja ez a visszaállásnak” ‒ állítja a családterapeuta. Számtalan kutatás kimutatta, hogy a szabadban tartózkodás javítja a kedvet és csökkenti a feszültséget, akkor is, ha csak pár percre mozdulunk ki.
Jelezz a gyereknek
Egy anyuka a Facebookon azt írta, hogy kitalált egy jelzést „Anya energiája” elnevezéssel, és ezzel tudatja a lányaival, hogy hogyan érzi magát ‒ ez kiváló ötlet anyáknak, apáknak, gondviselőknek. Rajzolj papírra egy nagy bögrét, aztán rajzolj rá mércének vízszintes vonalakat lentről felfelé 0-tól 10-ig. A 0 azt jelzi, hogy elfogyott az energiád (a bögréd majdnem üres), és pihenned kell, hogy felérj a tízeshez, azaz kellő energiád legyen a játékra vagy más egyébre, amit a gyereked kíván tőled. Csippents egy gemkapcsot a papír szélére, amit mozgathatsz, vagy mással is jelezheted, hogy melyik energiaszintnél tartasz éppen.
Ha alacsony szinten van a türelmed, azt a gyerek látja ‒ „Anya az 5-nél tart” ‒ és ennek megfelelően viselkedik. „Ebből a lányom látja, hogy kevés az energiám, és pihennem kell” ‒ osztotta meg velünk az anyuka a tapasztalatát. Ha ilyen példát mutatsz, akkor a gyereked is jobban észreveszi, ha neki van szüksége pihenésre.
Bár úgy tűnhet, hogy a stresszfokozatodon nem tudsz úrrá lenni, a stresszes helyzetekre adott válaszodat viszont igenis irányíthatod. Kell ugyan hozzá némi gyakorlat, de ha megtaláljuk a stratégiákat a helyes és pozitív bánásmódhoz, akkor a gyermekeinknek jó szülei leszünk, épp olyanok, amilyenek lenni szeretnénk. Akkor is, hogyha fogytán a türelmünk.
(NR fordítása)
Címoldali kép: https://parents-together.org/
