Woody Allen filmrendező híres mondását sokan ismerik: „Jobb, ha van pénzünk, mint ha nincs. Már csak anyagi szempontból is.” No de ha van is pénzünk, akár kevés, akár sok, hogyan tanítsuk meg a gyerekünknek, hogy ifjúként és majd felnőttként is felelős pénzügyi döntéseket hozzon: Ne verje magát adósságokba. Ne folyjon el a pénze a hónap végére. Megtanuljon félretenni. És ha van, tudjon belőle másoknak is adni.
Hogyan tanítsuk pénzügyi tudatosságra a gyerekeket?
Mutass példát!
Cambridge-i Egyetem tanulmánya megállapította, hogy a gyerekek pénzzel kapcsolatos szokásai 7 éves korukra alakulnak ki.
A gyerekek mindent észrevesznek. Minden egyes alkalommal, amikor meggondolatlanul túl sok ételt vásárolsz, majd felét kihajítod, mert megromlott, vagy veszekedsz a pároddal a pénzen, a gyereked látja, hallja és elraktározza az emlékezetében. Az egészéges példa a leghatásosabb tanítási módszer. Minden prédikálásnál többet ér a példamutatás, amelyet valószínűleg követni fognak, amikor felnőnek. Ezért jó, ha látja, hogy ellenőrzöd a termékek árát a boltban, és megfontoltan vásárolsz. A nyári nyaralás költségvetését is tervezze meg együtt a család.
Vidd el a gyerekedet bevásárolni, és együtt döntsétek el, hogy hogyan gazdálkodtok a pénzetekből!
Adj nekik választási lehetőségeket, például csokit vesz-e vagy gyümölcsjoghurtot. Hagyd, hogy ők kezeljék a készpénzt a boltban, és számolják meg a visszajárót.
Adj a gyereknek egy befőttesüveget, amelybe a pénzt gyűjtheti!
A malacpersely remek ötlet, de nem igazán látványos. Sokkal jobb, ha a gyerek láthatja is, ahogy egyre gyűlik a félretett pénze.
Kerüld a megfontolatlan vásárlásokat!
„Anya, olyan jól néz ki ez a ruha megvehetem?” Gondolom ismerős a helyzet… Ne vedd meg rögtön az áhított ruhadarabot. Aludjatok rá egyet. Nézzétek meg, hogy a szekrényében van-e már belőle, mondjuk, három hasonló. Esetleg kérdezd meg, hogy beleadna-e a zsebpénzéből valamennyit. Ilyenkor gyakran kiderül, hogy nem is tetszik neki annyira a ruha.
Hangsúlyozd az adakozás fontosságát!
Itt az adóbevallás ideje. A gyerekeddel együtt is kiválaszthatod, hogy kinek, minek lenne érdemes adni. Így megtanulja, hogy felelősek vagyunk másokért, a közösségünkért is, amelyben élünk.
Ha már tud maga is egy kis pénzt keresni akár hólapátolással, vagy azzal, hogy a szomszéd gyerekére vigyáz, válasszatok ki közösen egy alapítványt vagy szervezetet, amelynek adhat egy kis pénzt. Ha csak 1000 forintot tud adni egy évben, az is nagyon jó arra, hogy átérezze az adományozás fontosságát.
Tanítsd meg a gyerekednek, hogy értékelje, amije van!
A gyereked barátja megkapta a legújabb Adidas cipőt? Ő is olyat szeretne. Azonban, ha mindig újabb és újabb dolgokra vágyunk, soha nem fogunk megelégedni azzal, amink van. Mondd meg neki, hogy megérted, hogy szeretne ő is egy olyan cipőt, de mivel felesleges ilyen drága cipőre költeni, jövőre úgyis kinővi, nem fogjátok megvenni. A megmaradt pénzből inkább szervezzetek közösen valamilyen programot. Természetesen a lehetőségekhez képest kapjon néha egy-egy menő dolgot, de ne vegyél meg mindent, amit szeretne, még akkor sem, ha megengedhetitek magatoknak
Amint lehet, legyen bankkártyája.
Ha a gyereked bankkártyáján tartja a zsebpénzét, hetente írjátok össze, hogy mire költött, és mire szeretne költeni a következő héten. A kártya veszélyes, mert nem érzi a gyerek (és felnőtt), hogy mennyit költ, de fontos megtanulni a kezelését, mert a mai világunk része.
Ha már elmúlt 16 éves, beszéld meg vele, hogy vállaljon nyári munkát.
A jól fizető diákmunka 1500 Ft/óra, így ha legközelebb egy 7000 vagy 10000 forintos nadrág között kell választania, akkor érezni a döntésének a súlyát.
Beszélj a pénzről a gyermekeddel!
Ugyan nem támogatjuk, hogy a felnőttek stresszét a gyerekekre hárítsuk (aggódásra később még bőven lesz idejük!), ám okos dolog, ha elbeszélgetünk a gyerekekkel arról, hogyan tervezzük a hónap költségvetését. Minél többet beszélgetünk olyan dolgokról, mint a nyugdíjcélú megtakarítás és a számlák kifizetése, annál több lehetőségünk van arra, hogy gyermekeinknek alapvető ismereteket adjunk a megélhetési költségekről.
Amikor a gyerekeink érdeklődést mutatnak a családi számlákkal kapcsolatban, érzelemmentes módon válaszoljunk a kérdéseikre. Nem akarjuk, hogy idejekorán megtanuljanak félni a pénztől vagy stresszelni a pénz miatt.
Mondd el neki, hogy ti hogyan gazdálkodtok hónapról hónapra!
1. Először a számlákat fizetjük ki – ebbe beletartozik a megtakarítás is, mert a megtakarítást is úgy kezeljük, mint egy számlát.
2. Aztán megvesszük az élelmiszert – mert az élelmiszerbüdzsé felfelé vagy lefelé rugalmasan alakítható aszerint, hogy mennyi pénzünk van.
3. A megmaradt összeget felhasználjuk extrákra, például szórakoztató dolgokra.
Ez ugyan egy túlságosan is leegyszerűsített modell, de a gyerekeink számára így lesz érthető. Magyarázzuk el nekik, hogy ha azt akarjuk, hogy maradjon pénz, akkor spórolni kell. A pénz „értéke” a biztonságban rejlik, nem pedig abban, hogy mennyi mindent tudunk felhalmozni.
Vigyázzunk, hogy a család pénzügyeinek felelősségét soha ne a gyerekek vállára tegyük. De ha nyugodtan és magabiztosan beszélünk a családi költségvetésünkről, akkor arra nevelhetjük a gyerekeinket, hogy a jövőben ők is ugyanilyen gyakorlatiasan közelítsenek a pénzhez.