A mai gyerekek stresszesebbek, mint valaha, többségük állandóan szorongással küzd ‒ mutatta ki egy nemrégiben készült tanulmány. A Channel Mum csoport felmérésében 2000 szülő vett részt, akik mind 3-18 éves gyerekeket nevelnek. A gyerekek mentális egészségére vonatkozó kérdésre 10-ből 6-an azt válaszolták, hogy gyakran látják rajtuk az aggodalom, a nyugtalanság vagy a félelem jeleit. A szorongás átlagosan már 7 éves korban elkezdődik. Jessica Watson írása.
Mi okozza a szorongást?
A felmérés szerint a szülők zöme úgy érzi, hogy tudja, mitől szorong a gyereke. Legjelentősebb okként (40%-ban) az iskolát jelölték meg, azt állítva, hogy már önmagában az iskolába járástól is stresszel a gyerek. Ezt a kiváltó okot szorosan követte az új dolgok kipróbálásától való viszolygás; a kudarctól és a szokásos rutintól eltérő tennivalóktól való félelem a gyerekek mintegy 30%-át érintette. A szülőknek több mint egyötöde azt gyanította, hogy gyermeke szorongását zaklatás okozza, 6%-uk pedig tanácstalan volt, mondván, fogalma sincs arról, hogy mi bántja a gyerekét.
Az alattomos stressz rendkívül megviseli a gyerekeket. A szorongó gyerekek szüleinek 47%-a számolt be arról, hogy gyermekük hirtelen indokolatlanul dühbe gurul, ingerült lesz, a szenvedő gyerekek egyharmada pedig elveszti az önuralmát, amikor rátör a szorongási roham. A fizikai tünetek között szerepel a gyomorfájás, a gyakori vécére járás, a hajtépés, vagy amikor a gyerek a saját bőrét karmolja.
Mit tegyen a szülő?
„A mai gyerekek alkotják a valaha volt legstresszesebb nemzedéket, annyi nyomás nehezedik rájuk. Helyt kell egyrészt állniuk a tanulásban, másrészt a közösségi médiában úgyszólván vásárra viszik a bőrüket. Gyakorlatilag mindegyikük, már egész kiskorától kezdve, a nap 24 órájában összeméri magát a többiekkel” – írja Emma Kenny, a Channel Mum szakpszichológus rezidense. – Elsősorban a szülő tudja megítélni, hogy komolyak-e a tünetek, mivel ő él együtt gyermeke minden rezdülésével, így észreveszi, ha megváltozik a viselkedése. Ha különösen szokatlanul reagál a dolgokra, vagy minden látható ok nélkül romlik a magatartása, a kedélyállapota, akkor érdemes szakember segítségét kérni.”
A megkérdezett szülők más-más módon kezelik a gyermekük szorongását. A legtöbben megpróbálják elkerülni azokat a tevékenységeket és helyzeteket, amelyekről tudják, hogy a gyerekből stresszt és szorongást váltanak ki. Amikor felvetődik egy probléma, a szülők 70%-a kitér előle, mondván, „ne aggódj emiatt”. A szülők egyötöde nem viszi orvoshoz a gyerekét, mivel attól tart, hogy az rosszul venné ki magát. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad elsiklani a problémák felett. Nyugodtan, megértően kérdezzük meg a gyereket, hogy mit érez, beszéljük meg együtt a benne kialakult feszültség lehetséges okait.
Manapság rengeteg gyerek küzd a stresszel. Lássuk, mit tehet a szülő azért, hogy enyhítse a szorongását?
10 tipp a szorongó gyermek megnyugtatására
Amikor a szülő látja, hogy gyermeke szenved a stressztől, de nem tudja, mit mondjon neki, az alábbi hívószavak segíthetnek a beszélgetés elindításában:
1. Játsszunk színházasdit!Plüssállatkákkal bábozva vagy bármilyen szerepjáték révén vegyük sorra, mi minden történt vagy történhet meg, majd különféle módokon válaszoljunk a kihívásokra.
A szerepjáték a legbonyolultabb helyzetekre is csodásan felkészíti a gyereket.
2. Lerajzolod nekem?
Kérd meg, hogy színekkel és formákkal fejezze ki, ami a szívét nyomja. Túl azon, hogy talán sikerül megosztania az érzéseit, a kreativitásnak nyugtató hatása van.
A gyerekek rajzzal néha jobban ki tudják magukat fejezni, mint szavakkal.
3. Minden pillanatban szeretlek.
Az állandó kölcsönös szeretettől akkor is biztonságban érzi magát, amikor nem vagy vele (például az iskolában).
Az ölelés, simogatás enyhíti a szorongását.
4. Akármit elmondhatsz nekem, megígérem, hogy nem haragszom meg érte és nem is ellenkezem veled.
Néha amiatt stresszel a gyerek, mert úgy érzi, hogy nem értik őt meg. Ezért átmenetileg tedd félre a véleményedet és egyszerűen csak hallgasd meg.
Nem te stresszelsz attól a valamitől, ezért inkább figyelmesen hallgasd meg, hogy ő mit érez.
5. Tegyük félre a gondodat, és csak akkor vegyük elő, ha már jól kiszórakoztuk magunkat!
Futkározzunk kicsit, mozgassuk át a testünket, ami endorfint, azaz boldogsághormont szabadít fel. Akkor térjünk vissza a problémára, amikor már jobban érzi magát.
Menjünk el sétálni, biciklizni, tornázzunk vagy csak táncoljunk egy kicsit! A testmozgás oldja a nyugtalanságot.
6. Nézzünk ennek utána együtt!
Vegyük együtt szemügyre a tényeket, hogy kiderüljön, mi lehet az érzelmeinek a valóságalapja. Így megtudhatjuk, mire számítsunk, és jobban fel tudunk készülni a különféle helyzetekre.
A tudás mindenkinek biztonságot ad, így a gyereknek is.
7. Ha én ideges vagyok vagy félek…
A gyereknek jólesik tudni, hogy nincs egyedül ezekkel a nyomasztó érzésekkel. Meséld el, hogy te mit szoktál tenni a saját megnyugtatásodra. Mondd el neki például, hogy hasonló helyzetben mélyeket lélegzel, sétálni mész vagy beszélgetsz valamelyik barátoddal.
Sokat segíthet, ha tudja, te mihez kezdesz, ha ideges vagy, ráadásul kevésbé érzi magát egyedül.
8. Készítsünk listát arról, miket szeretünk!
Soroljátok fel, kiket szerettek a legjobban, mik a kedvenc tevékenységeitek, ételeitek, milyen tulajdonságok tetszenek a leginkább valakiben stb. Ez pozitív energiát ad neki ahhoz, hogy új szemszögből gyűrkőzzön neki a probléma megoldásának.
Ha kellemes dolgokra gondolunk, az optimistábbá tesz, így könnyebben legyőzhetjük a nehézségeket.
9. Már azért is büszke vagyok rád, hogy megpróbálod.
Méltányold a bátorságát, azt, hogy hajlandó kipróbálni egy új dolgot, vagy képes szembenézni valami nehézséggel. Ebből látni fogja, hogy nem kell (még azért is) izgulnia, hogy neked megfeleljen, hiszen te máris 100%-osan mögötte állsz.
Hidd el, csodákat tesz, ha megdicséred azért, amit csinál, és biztosítod őt a támogatásodról.
10. Melyik módszert vessük be a megnyugtatására?
Soroljátok fel azokat a módszereket, amelyeket együtt alkalmaztatok, és jegyezd is fel őket emlékeztetőül.
Hagyd, hogy a gyerek válassza ki, melyik módszert gyakoroljátok, mert így azt érezheti, hogy ura a helyzetnek.
Címoldali kép: https://parents-together.org/
