Statisztikai adatok szerint mostanában sajnos egyre több tinédzser próbálkozik öngyilkossággal. A balesetek után ez a második leggyakoribb halálok a körükben: amikor egy fiatal úgy érzi, hogy képtelen megoldani a problémáját, és emiatt el akarja dobni az életét. Ana Connery írása.
A pandémia csak súlyosbított a helyzeten. Az iskolák bezártak, a gyerekek otthon ragadtak. Az elszigeteltség érzése káros lehet a mentális egészségükre: fokozott stresszt, sőt, súlyosabb esetben depressziót válthat ki. Különösen azoknak a helyzete aggasztó, akik már eleve instabil környezetben éltek. Amerikában az LMBTQ fiatalok és a fekete tinédzser fiúk csoportjaiban az utóbbi években gyorsabban emelkedett az öngyilkossági arány, mint más csoportokban.
Sok szakértő úgy véli, hogy a járvány olyan problémák elé állította ezeket a gyerekeket, amelyek a meglévőkhöz adódva borzasztóan megnehezítették az életüket. Robert R. Redfield, az amerikai CDC Betegségmegelőzési Központok igazgatója előre figyelmeztetett a tinédzser-öngyilkosságok várhatóan emelkedő számára, ami az iskolabezárások egyik „súlyos negatív közegészségügyi következménye”.
A fiatalkorúak öngyilkossága amúgy is súlyos gond volt, a világjárvány miatt pedig végképp égető problémává vált.
A szegény családokra különösen nagy csapást jelentett a járvány, és egy tinédzser már elég érett ahhoz, hogy megértse, a pandémia következményei messze túlmutatnak az egészség kérdésén.
Figyelmeztető jelek
A szakértők szerint fontos észrevenni az öngyilkossági szándékra utaló jeleket, de az is elengedhetetlen, hogy ismerjük a kockázati tényezőket. Az előbbivel kezdve felsoroljuk, milyen vészjelzéseket ad le az öngyilkosságot fontolgató személy:
– hangulatingadozások
– változások a napi rutinban, főleg az étkezésben és az alvásban
– írásbeli vagy szóbeli elmélkedések az öngyilkosságról
– visszahúzódás a társaséletből
– fokozott alkohol- vagy droghasználat
– kockázatos vagy önpusztító magatartás
Könnyen megfeledkezünk arról, hogy van, aki különböző okokból hajlamos arra, hogy az öngyilkosság gondolatával foglalkozzon. A kockázati tényezők ismeretében a szülők éberebbek lehetnek. Kockázati tényezők:
– zaklatás áldozata
– pszichiátriai betegség, a depressziót is beleértve
– barát vagy család elvesztése (vagy konfliktus valamelyikükkel)
– öngyilkossági viselkedés és hangulatzavarok családi kórtörténete
– bántalmazásnak vagy erőszaknak való kitettség
– bizonytalan szexuális orientáció
Hogyan segíthet a szülő?
A segítés egyik legjobb módja az, ha nyíltan beszélsz az öngyilkosságot fontolgató tinivel.
Sok szülő attól tart, hogy ha beszél róla, az csak még elszántabbá teszi a gyerekét, de ez nincs így. Ha értésére adod, hogy nyitott vagy, és készségesen meghallgatod őt, attól a gyerek kevésbé érzi elhagyatottnak magát.
Ha kiönti a szívét, inkább hallgasd és kevesebbet beszélj. Ha szeretetteljesen, elfogadóan, megértően és minden felnőtt bölcsességeddel és élettapasztalatoddal arról biztosítod, hogy az életben végül még a legfélelmetesebb dolgok is megoldódnak, azzal komolyan segítesz a gyermekednek.
Ösztönözd a gyermekedet minél egészségesebb életmódra. A megfelelő alvás, egészséges étkezés és a testmozgás pozitívan hat az érzelemvilágra. De fontos a gyakorlatiasság is. Legyenek elzárva előle a gyógyszerek, az alkohol és a fegyverek, és ha észreveszed, hogy a gyermeked lehangolt és hajlik a depresszióra, azonnal folyamodj segítségért, mielőtt a probléma elhatalmasodna. Ne várd meg, hogy a gyerek magától forduljon hozzád, mert az már túl késő lehet, ha viszont elébe mész a bajnak, azzal megmentheted az életét.
Szólj a háziorvosnak, hívj fel segélyhívószámokat, fordulj segítő szervezetekhez, amelyek az öngyilkos hajlamú tizenéves családjának is segítséget nyújtanak. A lényeg az, hogy mihelyt felismered a problémát, haladéktalanul intézkedj.
Lelki elsősegély-szolgálatok:
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély-számot!
(NR fordítása)
