A vírus negyedik hullámában hánykolódunk, és a legújabb, szélvész gyorsasággal terjedő omikron variáns is betette már a lábát hozzánk. Összeszorított fogakkal igyekszünk a felszínen maradni. Magyarország ebben a hullámban is élen jár a világon a halálozási adatokban: nap mint nap több mint száz ember esik a koronavírus-fertőzés áldozatául. Többségükben oltatlanok. Ennek ellenére továbbra is harsányak a vírus- és oltásszkeptikus hangok. Néhányan még az intenzív kórházi ágyon fuldokolva is tagadják a vírus létét, miközben sorra halnak bele mellettük a betegtársaik.
Szerdától már a regisztrált 5-11 évesek is megkaphatják a Pfizer vakcináját. Ez jó hír. Az oltással ugyanis nemcsak azt a személyt védjük, aki az oltást kapja, hanem az egész közösséget. Ám sok szülő – és nem csak a szigorúan vett oltásszkeptikusok – továbbra is aggodalmát fejezi ki a gyermekeknek szánt védőoltások biztonságosságával kapcsolatban. Máshol sem jobb a helyzet, Amerikában például tízből nagyjából három szülő állítja, hogy „határozottan nem” fogja beoltatni a gyermekét a koronavírus ellen – derül ki egy friss felmérésből.
A gyerekeim DNS-éből nem engedek!
A minap tudományos konferenciáról autóztunk hazafelé egyik barátommal egy vidéki városból. A barátom két diplomát is szerzett természettudományi karon az egyetemen anno, három gyermek apukája, a kicsik mindannyian 5 és 10 év közöttiek. A hazaúton a koronavírusra terelődött a szó. Kérdeztem tőle, hogy van az édesapja, aki a harmadik hullámban kapta el a betegséget két Pfizer oltás között, heteket töltött intenzív osztályon, és csupán egy hajszálon múlott az élete. Sajnos még most sem a régi, hangzott a válasz, és valószínűleg már sohasem fogja visszanyerni a betegség előtti egészségi állapotát: állandóan fullad, köhög, és vérének oxigénszintje szinte soha nem kúszik 92 fölé. A barátom maga is átesett a fertőzésen, és ha nem is került olyan súlyos állapotba, mint az édesapja, eléggé megszenvedte a betegséget: hetekig küzdött köhögéssel, lázzal, gyengeséggel.
Mivel most nálunk is elindul az 5 éven felüliek oltása, rákérdeztem, hogy beoltatja-e a gyermekeit. A természettudományos végzettségű apuka igen hevesen (jóformán már magát a kérdésfeltevést is sérelmezve) reagált a kérdésemre: „Na, arról szó sem lehet!” Döbbenten néztem rá, hiszen tudtam, hogy a koronavírus-fertőzése után néhány hónappal ő maga is jelentkezett egy mRNS alapú vakcinára: „De hát miért nem?” – kérdeztem. „Több gyerekről is tudok, aki kórházba került a vírusfertőzés miatt.” „Az én gyerekeim nem lesznek kísérleti nyulak” – válaszolta indulatosan. „Nem fogom engedni, hogy a DNS-ükkel babráljanak. Fogalmunk sincs arról sem egyelőre, hogy mit okoz az oltás hosszú távon.”
Azt gondoltam naivan, hogy ha valaki majdnem elveszti az édesapját egy olyan betegségben, amely ellen már létezik védelmet nyújtó vakcina, fel sem merül benne, hogy a gyerekeinek ne adja meg a lehetőséget, hogy elkerülhessenek egy bizonytalan kimenetelű vírusfertőzést, amelynek hosszú távú egészségkárosító hatásai is lehetnek.
Ám rá kellett ébrednem, hogy igen sokan gondolkodnak hozzá hasonlóan. Tudomány ide vagy oda, nem csak az oltásellenesek tartanak a kisebbek oltásától. A Facebookon a Gyerekkel vagyunk csoportban is feltettük a kérdést a csoporttagoknak, hogy beadatnák-e az 5-11 éves gyereküknek az oltást. Jó néhányan nemmel válaszoltak. Olyan vélemények fogalmazódtak meg az ellenzők körében, melyek szerint „ez kísérleti stádiumú oltóanyag”, „nem véd semmitől”. De egyéb fórumokon is hasonló érveket hangoztatnak azok, akik visszautasítják gyermekük oltását. Igaz, hogy a kicsik eddig általában igen jól viselték a koronavírus-fertőzést, ám az új változatoknál – mint például a nálunk jelenleg domináns delta – a gyermekkori kórházi kezelések száma jelentősen megnőtt, már gyerekek is vannak lélegeztetőgépen.
A koronavírus-fertőzés gyermekeket fenyegető további kockázatai közé tartozik egy igen súlyos megbetegedés is, az ún. többszervi gyulladásos betegség (MIS-C), valamint a fáradtság, az agyköd és a légszomj elhúzódó tünetei („hosszú Covid”), amelyek hosszú távon jelentősen befolyásolhatják az életminőséget még az enyhe koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél is.
Vegyük most sorra, és vizsgáljuk meg újra az érveket és ellenérveket a kisebbek oltásával kapcsolatban, hátha mi is hozzá tudunk segíteni benneteket ahhoz, hogy megfontolt és átgondolt döntést hozzatok. Hiszen elsősorban ti vagytok a felelősek a gyermekeitekért. Mi is tisztában vagyunk vele, hogy a szülők végső soron azt akarják tenni, ami a legjobb a gyermeküknek, és érthető az aggodalmuk, mert semmilyen módon sem akarnak kárt okozni neki.
Mellékhatások kontra előnyök
Amikor azt fontolgatjuk, hogy beoltassuk-e a gyermekeinket a vírus ellen, és elkezdünk utánaolvasni a témának, szinte lehetetlen eligazodni a különböző fórumokon keringő, átláthatatlan mennyiségű információ között. Igencsak résen kell lennünk, hogy képesek legyünk különbséget tenni álhír és tudományos hír között, hiszen egyre több és több ellenőrizhetetlen információ zúdul ránk a közösségi médiából, a szomszédtól, a sarki fűszerestől, a gyerekünk osztálytársának anyukájától stb., stb.
Hogy megkönnyítsük némiképp az eligazodást, végigvesszük az eddig felmerült kérdéseket és aggodalmakat, amiket igyekszünk kutatásokra és tudományos érvekre hivatkozva megválaszolni. Azt tudjuk, hogy bármelyik oltás után keletkezhet oltási reakció, de mi most elsősorban a tipikusan koronavírus-elleni vakcinákkal szemben felhozott érveket vesszük górcső alá. Kezdjük a barátom által is hangoztatott súlyos ellenérvekkel.
1. A vakcina megváltoztatja a gyermek DNS-ét
Nem és nem. A Pfizer és a Moderna vakcinái egy specifikus genetikai anyagot, az úgynevezett mRNS-t tartalmaznak, amely arra utasítja a szervezetet, hogy készítse el a Covid-19 tüskefehérjéjét, amelyet az immunrendszer idegenként ismer fel. Ez a folyamat megtanítja az immunrendszert a koronavírus elleni küzdelemre, ha a jövőben újra találkozik vele.
Az mRNS a sejt külső rétegében marad, és soha nem lép be a sejtmagba, ahol a DNS-ünk tárolódik, így semmilyen módon nem lép kölcsönhatásba a DNS-sel, vagyis nem is változtathatja meg.
A vakcina olyan, mint egy edzőtábor, amely igyekszik megtanítani a szervezetünket arra, hogyan kell megfelelően küzdenie a fertőzés ellen. A szervezet a sejt gépezetét használja arra, hogy másolatokat készítsen a koronavíruson lévő tüskeproteinről, így amikor az immunrendszer a jövőben meglátja ezt a fehérjét, felismeri és megtámadja. Miután a szervezet felhasználja az mRNS-t a fehérjék előállítására, néhány napon belül lebomlik, és híre-hamva sem marad a testünkben.
2. Túl gyorsan fejlesztették ki a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcinát
Először is fontos megérteni, hogy a vakcina kifejlesztésére irányuló kutatás nem „vadonatúj”, ahogy a koronavírus sem az. Az RNS-terápia koncepciója több mint 30 éves múltra tekint vissza. Ezt maga Karikó Katalin is hangsúlyozta.
Valójában négy különböző típusú koronavírus kering a közösségben, gyakran enyhe megfázásos tüneteket okozva. A Covid-19-et megelőző két agresszívebb koronavírus is potenciálisan halálos kimenetelű és járványokat is kiváltott – beleértve a 2002-es eredeti súlyos akut légúti szindróma (SARS) kitörést és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS), amelyet először 2012-ben jelentettek Szaúd-Arábiából.
Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően a koronavírus-oltás fejlesztésével kapcsolatos kutatások már jóval a Covid-19 megjelenése előtt elkezdődtek. De mivel a koronavírus globális világjárványt okozott, a vakcinafejlesztések a szokásosnál gyorsabban tudtak haladni. A rendkívüli állapot minden eddiginél több együttműködést és információmegosztást eredményezett, lehetővé téve, hogy a több mint egy évtizedes kutatásra építve felgyorsíthassák az oltásfejlesztési folyamatot.
Ezek a vakcinák kiterjedt felülvizsgálaton és biztonsági ellenőrzésen mentek keresztül, egyetlen lépést sem hagytak ki az ellenőrzésük során. Az engedélyezett oltások mindegyike átesett a standard fejlesztési folyamatokon és a klinikai vizsgálatokon.
Szerencsések voltunk, hogy nem a nulláról kezdték ezeket az oltóanyag-fejlesztéseket, és hogy a kutatók már szilárd alapokkal rendelkeztek a koronavírus-kutatásban. A sebesség tehát nem lehet ok arra, hogy ne bízzunk ezekben a vakcinákban.
3. Hosszú távú mellékhatásai lehetnek a vakcinának
A vakcinák súlyos mellékhatásai rendkívül ritkák, de biológiailag nincs ok arra, hogy több mint hat-nyolc héttel később bármilyen mellékhatás jelentkezzen.. Egy új vakcina mellékhatásai mindig két hónapon belül jelentkeznek. Ezen az időn már rég túl vagyunk, az első mRNS-oltást 2020 decemberében, vagyis már egy éve adták be.
„Történelmileg az összes többi oltásból tudjuk, hogy ha reakció lesz, az nagy valószínűséggel napokkal vagy hetekkel az oltás után jelentkezik” – állítják a szakemberek. „Szilárd kutatási és adathalmaz áll már rendelkezésünkre az oltóanyagok hosszú távú megbízhatóságáról.”
4. Szívpanaszokat okozhat a gyereknél a vakcina
A tudományos kutatások azt állítják, hogy a gyerekek több mint 99%-ának semmilyen szívpanaszt nem okoz az oltás. A szakemberek azonban figyelemmel kísérik a vakcina beadását követő nagyon ritka szívizomgyulladás vagy szívburokgyulladás előfordulását. A tünetek általában tartós mellkasi fájdalommal és légszomjjal járnak, de egyéb tünetek, például szívdobogás, szédülés vagy túlzott fáradtság is jelentkezhet. A koronavírus által okozott egészségügyi problémák közül sok az immunrendszer fertőzésekre adott válaszával függ össze. Ennek a feltételezett immunválasznak a tünetei általában igen enyhék, gyógyszeresen kezelhetők, és általában néhány nap elteltével meg is szűnnek.
És ami a legfontosabb: a fiataloknál jóval nagyobb a szívizomgyulladás kockázata magától a koronavírus-fertőzéstől, mint a vakcinától.
A vakcinákat úgy tervezték, hogy bekapcsolják az immunrendszert, és megtanítsák felismerni a vírusokat vagy a baktériumokat. Az oltás által okozott immunitás jóval biztonságosabb körülmények között jön létre, mint a betegség által kiváltott természetes immunitás.
A védőoltás utáni szívgyulladás kockázata nagyon alacsony, és a tünetek általában rövid életűek. Fontos szem előtt tartani, hogy a betegség jóval nagyobb arányban okoz szívizomgyulladást, mint a vakcina. A védőoltás tehát valójában megvéd a koronavírussal összefüggésbe hozható szívizomgyulladástól.
5. A vakcina befolyásolhatja a termékenységet
Ez egy megalapozatlan álhír, amely továbbra is kering a közösségi médiában. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a koronavírus elleni oltás során termelődő antitestek nem befolyásolják az embrió beültetését vagy a terhesség korai fejlődését a nőknél, illetve a férfiak termékenységét. Ma már számos olyan esetet is dokumentáltak, amikor a nők teherbe estek a vakcina klinikai vizsgálatai során vagy után. Úgy tűnik, hogy a hamis állítás abból a téves elképzelésből ered, hogy a vakcina arra tanítja meg a szervezetet, hogy támadja meg a placenta fehérjéjét. Valójában az oltóanyag arra tanítja a szervezetet, hogy egy teljesen más fehérjét támadjon meg (a koronavírust okozó vírus tüskefehérjéjét). A vakcina éppenséggel különösen fontos azok számára, akik terhesek, terhességet terveznek, vagy akik termékenységi kezelésen esnek át.
A tünetekkel járó koronavírus-fertőzésben szenvedő terhes nőknél kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy intenzív ellátásra szorulnak, és 70%-kal nagyobb a halálozási kockázat.
Emellett megnövekedett a koraszülés vagy a halvaszületés kockázata is. A mostani kutatások szerint az oltásból származó antitestek a méhlepényen és a szoptatáson keresztül is megvédhetik az újszülötteket. Rengeteg adat áll ma már rendelkezésre arra vonatkozóan is, hogy a nők az oltás után egészségesen esnek teherbe.
Reméljük, el tudtunk oszlatni néhány félreértést és aggályt, és mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy felelősségteljes döntést tudjatok hozni szülőként a gyerekek oltásával kapcsolatban. Ha szeretnéd, hogy a gyereked szabadon járhasson iskolába, ha azt akarod, hogy biztonságban legyen, hogy olyan közösségi tapasztalatokat szerezzen, amelyek fontosak a gyermekkorban, akkor, úgy véljük, helyesebb, ha beadatod neki az oltást, így védve meg őt és a közösséget a túlzott egészségügyi kockázatoktól és a társas viszonyokat érő további csapásoktól.
Címoldali kép: Shutterstock
