A gyerek a szoba közepén ordít és toporzékol, apuka már rég a hálóba menekült, anyuka pedig előbb negédesen, majd kétségbeesetten, végül a kitartó fejhangú üvöltést túlharsogva szólítja fel a hang forrását arra, hogy hagyja abba. Megoldás nincs: elfogyott a csokis keksz, ezen nem lehet hamarjában segíteni. Nem árt viszont, ha tudjuk, mi zajlik ilyenkor a gyerekben, hogy támogatásunkkal túl tudjon lendülni az ilyen kellemetlen állapotokon. Joanna Eng írása.
A gyerekek agya elképesztő növekedésen és változásokon megy keresztül. Nem csoda, hogy viselkedésük olykor maga a rejtély. Ha azonban a szülők tudják, mire képes a gyermeki agy a különböző fejlődési szakaszokban, akkor gyümölcsözőbb kapcsolatot tudnak teremteni a gyerekükkel, és inkább együtt tudnak érezni velük a nehéz pillanatokban.
Korábban írtunk már arról, hogy a kamaszok különös viselkedése, megdöbbentő meggondolatlanságai milyen agytevékenységnek tudhatók be. Most nézzük a kicsiket, akiknél a verbális helyett egészen más, olykor extrém önkifejezési módokkal találkozhatunk.
A kisgyermek érzelmi túltelítettség esetén nem éri el agyának azt a részét, ahol a logika honol. Ezért ne várjuk, hogy szabatosan válaszolni fog arra kérdésre, hogy „mi bajod?”. Ugyanezért a hiszti kellős közepén hiába szólítjuk fel arra, hogy hagyja abba – vannak viszont módszerek arra, hogyan csillapítsuk a hurrikánt.
A kisgyermek- és óvodáskor csuda izgalmas – akárcsak a központi idegrendszer fejlődése ebben az időszakban.
2-5 éves korban az agy vészes sebességgel növekszik, amint erre a kicsik folytonos kíváncsiskodásából, lelkesedéséből, fecsegéséből és ugrándozásából is következtethetünk.
Ez a kor persze rengeteg érzelmi és viselkedési kihívással jár. Ha megértjük a kicsinyek agyműködését, jobban tudunk reagálni a nehéz helyzetekben.
Az alábbiakban rövid felsorolás következik arról, hogy mire képes a kicsik agya, és mire nem.
Amiben a kisgyermekek/óvodások agya tipikusan jó:
– A sémákat hamar elsajátítja – nyelvben, művészetben, zenében, mindennapi feladatokban stb.
– Folyamatosan működteti a képzeletét
– Tökéletesen tud élni a jelennek
– Erős önérzet
– Kívánságok és érdekek „szűrő” nélküli kifejezése
– A hallottak szó szerinti értelmezése
Amiben a kisgyermekek/óvodások agya tipikusan NEM olyan jó:
– Annak a megértése, hogy mások másképp éreznek és gondolkodnak
– A vágyak megfékezése és a várakozás
– Különbségtétel az érzelmek helyes és helytelen kifejezése között
– Az olyan elvont fogalmak megragadása, mint az idő
– Egyetlen tevékenységre összpontosítani 5-15 percnél tovább
– Többféle feladat egyidejű végzése
– A szarkazmus vagy az őszintétlenség megértése
Most pedig lássuk, hogyan támogathatod a gyermekedet, hogy túllendüljön azokon az akadályokon, amelyekbe óhatatlanul belebotlik a fejlődése során.
Így segíthetsz a kisgyerekednek:
- Adj neki SOK lehetőséget új dolgok megtanulására. A kicsik agya olyan, mint a szivacs: gyorsan növekszik és minél többet szeretne magába szívni. Miközben új tudnivalókhoz segíted, úgy irányítsd, hogy maga a tanulás és az erőfeszítés is örömet jelentsen számára, ne csak a teljesítmény számítson.
- Mutass rá a többiek szempontjaira, amelyek különböznek az övéitől. Például: „Az öcséd a répát szereti, te meg inkább az uborkát. Nem mindenki ugyanazt szereti”. Ezzel megalapozod a gyerek empátiájának a kifejlődését.
- Legyen napirendje. Szerencsés, ha a gyerek bizonyos tevékenységeket körülbelül ugyanabban a sorrendben végez el minden nap. A rendszeresség megerősíti a biztonságérzetét, így zavaró körülmények nélkül használhatja az agyát a lényeges dolgokra: a felfedezésekre és a tanulásra.
- Érzékeltesd vele a különböző időtávlatokat. Csempéssz a mondókádba olyan időt jelentő szavakat, mint „tegnap”, „ma délután” vagy „öt perc múlva”, és mutasd meg a naptárban a közelgő eseményeket, hogy a gyerek fejében összeálljon az idő fogalma.
- Emlegesd sűrűn az érzelmeket, hogy ő is találjon rájuk szavakat. Mutass rá, hogy teljesen rendjén való az, ha olykor különféle érzések kerítenek minket a hatalmukba. Járj elöl jó példával, és te is fejezd ki megfelelő módon az érzelmeidet.
- Kurtítsd meg a képernyő előtt töltött időt a mozgalmas, szabadon csapongó, kreatív játékok javára. A különféle tevékenységek közé iktass be szünetet.
- Egyszerre egy feladattal lásd el a gyereket, hogy koncentrálni tudjon, és megnőjön az önbizalma. A sok irányítás, többféle teendő csak összezavarja, és végül egyik feladatot sem tudja teljesíteni.
- Csínján bánj a gunyorossággal, mert a kisgyerek nem veszi a lapot, és nem fogja viccesnek találni – sőt,még ijesztő is lehet a számára, ha szó szerint értelmezi, amit mondasz.
A gyerek visszatérő hisztije persze nem pusztán szükséges fejlődési fázis. Lehet, hogy egyszerűen rossz beidegződés. A helytelen viselkedésformák – gyermeki és szülői oldalon egyaránt – mély árkot vájnak maguknak: nehéz kilépni a megszokott mederből. Az okok ismeretében viszont türelmesebb lehet a szülő.
Címoldali kép: parents-together.org/
