Ha a gyerek hibát követ el, vagy megbánt valakit, az első reakciónk általában az, hogy bocsánatkérésre szólítjuk fel. Csak sajnos, a kikényszerített bocsánatkérés nem sokat ér.
Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy a bocsánatkérő megbánja a tettét, inkább megalázó számára az egész. Másrészt, akitől a bocsánatot kéri, csöppet sem érzi magát jobban ettől. Akkor hogy tegye valóban jóvá a kárt, hogy köszörülje ki a csorbát?
Bocsánatkérés helyett:
- Gondolkodjon el azon, hogy mit érez a másik – mert az empátia vezet az őszinte bocsánatkéréshez.
- Gondolkodjon el a jóvátétel módjain – melyik az, amitől jobban érzi magát a másik.
Ezek a mondatok jobban hatnak:
- „Múlt héten a munkahelyemen véletlenül megbántottam valakit. Ezt csináltam, amikor észrevettem a hibámat…”
- „Van valami ötleted, hogy mit tehetnél vagy mondhatnál ahhoz, hogy ezt jóvátedd?”
- „Ha a barátod megbánt, mit vársz, hogy mit mondjon neked?”
- „Mindenki szokott hibázni. A hibákból is tanulunk.”
- „Mit éreztél, mielőtt megbántottad a barátodat?”
- „Hogy intézhetnénk el, hogy ez ne forduljon újra elő?”
- „Szerinted hogy érzi magát most a barátod?”
