Bár az elmúlt hónapokban az iskolai agresszió kérdése egyre inkább a figyelem középpontjába került, sajnos még mindig kevés szó esik arról a jelenségről, amikor a tanár érzelmileg bántalmazza a diákot.
A tanár-diák bántalmazás leggyakoribb formája a lelki vagy érzelmi bullying, azaz amikor egy tanár rendszeresen megalázó megjegyzéseket tesz tanítványára, kiabál vele vagy egyéb módon verbálisan bántalmazza.
Sokunknak azonnal eszébe jut számos idevágó történet.
Az egyik barátom például a minap kétségbeesetten mesélte, hogy alsós, diszlexiagyanús gyerekét a tanár ugyanúgy hangos olvasásra kötelezi, mint a társait, majd rendre porig alázza az osztály előtt: „Izgatottan várjuk a mondat végét, ha méltóztatnál végre kimondani.” „Barátocskám, nincs időnk napestig itt ülni, míg végre befejezed!”
Tavaly egy ismerősöm családja hónapokig küzdött egy tanárral, aki kissé túlsúlyos kislányukra rendszeresen sértő megjegyzéseket tett: „Ne hintáztasd habtested a széken!”, „Ülj a másik padra, az talán elbír téged!” Végül a kislányt kivették az iskolából, de ezzel egyúttal kiszakították szeretett diákközösségéből is.
Ikerhúgaimat földrajztanáruk cikizte előszeretettel: „Miért vágtok ilyen képet? Azt hiszitek, ez olyan cuki?” Amikor egy alkalommal elsírták magukat, újabb pikírt megjegyzések következtek: „Itt jönnek a mimóza lelkű ikrek!”
De vajon elég komolyan vesszük ezeket a helyzeteket? És mit tehetünk ellene?
Olvasd el a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány iskolai erőszakkal foglalkozó Nemecsek programjának vezetőjével, Stáhly Kata pszichológussal készült interjúnkat ITT.
Cikkünkben arról kérdeztük a pszichológust, hogy
- milyen jelekből veheti észre a szülő, ha a gyerek lelkileg bántalmazza a gyereket?
- hogyan viselkedjünk a gyerekünkkel, ha felmerül bennünk a gyanú, hogy az iskolában a tanár verbálisan bántalmazza?
- milyen szervezetekhez fordulhatunk, ha a gyerekünk súlyos lelki károkat szenvedett?
- mit jelent a „titok doktor protokoll” módszer?