A gyermekkori önkielégítés még mindig tabutémának számít, noha teljesen természetes dolog. Érdemes tudatosítani, hogy a gyerekek testi-lelki fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy hogyan reagálunk rá.
A kicsik 3-5 éves koruk körül kezdenek ráébedni a saját szexualitásukra.
Megeshet, hogy gyermekünk hozzádörzsöli magát valamihez: bútorhoz, ajtófélfához, vagy úgy ül vagy fekszik, hogy ingerelni tudja nemi szervét.
Fontos, hogy tisztában legyünk vele: bizonyos keretek között ez teljesen normális. A szakemberek egyetértenek abban, hogy amennyiben az önkielégítés túl nagy fókuszt kap a gyerek életében, túl sokszor, akár egyéb teendői (játék, alvás) rovására fordul ehhez a tevékenységhez, csak akkor érdemes gyerekpszichológust felkeresni.
“Fürdés után törölgettem a négy éves kislányomat, aki megjegyezte, hogy kicsit fáj a nemi szervének külső része – meséli Petra, két kislány anyukája. Persze először a szívemhez kaptam, hogy mi baja lehet, de aztán valahogy gyorsan kapcsoltam és megkérdeztem, hogy szokta-e magát dörzsölni odalent. A válasz gyorsan és kertelés nélkül érkezett: igen. Elsőre lesokkolódtam, de igyekeztem visszanyerni a hidegvéremet és elmondtam neki, hogy ez teljesen természetes, arra figyeljen, hogy óvatosan csinálja, ne okozzon fájdalmat magának véletlenül, illetve hogy tényleg nincs ezzel semmi gond, de arra kérem, hogy akkor csinálja, amikor a szobájában, egyedül van, mert ez nem tartozik másokra. Szerencsére pont másnap mentünk a gyerekorvoshoz egy igazolásért, aki azért ránézett, de nem volt orvosi probléma. Azóta néha említést teszünk róla, de nem központi beszédtéma és mindenkinek megvan a saját, intim tere. Úgy érzem, a kislányom hálás, hogy tudott velem erről beszélni és ő is tiszteletben tartja a kérésemet.”
A kisgyermekkori maszturbációval kapcsolatban a következőkre érdemes figyelni:
- Próbáljunk nem túl nagy feneket keríteni a dolognak – fogadjuk el. Ez talán a legfontosabb szülői feladat. Ami persze nem feltétlenül könnyű és attól is erősen függ, hogy mi milyen neveltetésben részesültünk. Próbáljuk meg természetesen kezelni a kérdés, mint az élet velejáróját. Elmondhatjuk, ha az ingerlés hatására jó érzésünk van – az teljesen normális, természetes dolog.
- Ugyanakkor az is fontos, hogy tisztázzuk a kereteket: az örömszerzés ezen módja teljesen rendben van, ugyanakkor intim dolog. Akkor csinálja, amikor egyedül van. Ha eltiltjuk a kicsit az önkielégítéstől, annak sajnos hosszú távon is lehetnek negatív hatásai. Fontos, hogy a kicsik ne kapcsoljanak bűntudatot ehhez a tevékenységhez, mert ha az örömszerzés ezen módjához már kisgyermek korban bűntudat társul, az megalapozhatja a későbbi szexuális problémákat.
- Ha azt vesszük észre magunkon, hogy túl hevesen, vagy túl elutasítóan reagálunk a kérdésre, érdemes megtalálni a módját, hogy változtassunk a hozzáállásunkon. Ha mi magunk természetesebben tudjuk kezelni a kérdést, azzal támogatjuk a gyermekünket a legjobban abban, hogy majd kamaszként, fiatal felnőttként harmonikus kapcsolata legyen a saját testével és a szexualitással.