Rovatok

Mesés jógafoglalkozás gyerekeknek

„Anya, anya! Szép a lefele néző kutyám? És ugye gyakoroljuk együtt a sas pózt?” Elsőre furcsának tűnő mondatok egy 7 éves gyerek szájából, de aki már valaha kapcsolatba került a jógával, valószínűleg kitalálja, hogy a kislányom ilyenkor egyszerűen csak jógázni hív. Teszi mindezt már 3 éves kora óta, mert látta, hogy én csinálom, ő pedig, mint a legtöbb gyerek, ki nem maradna semmi jóból, amit anya tesz. És, őszintén, jól is van ez így! Szabó Orsolya írása.

A jógával kapcsolatban mindig is elfogult voltam, hiszen a mozgás örömén túl rengeteg mindent ad. Tanít. Kitartásra, önismeretre, alázatra, elfogadásra. Megdolgoztatja az izmokat, ugyanakkor el is lazít. És ami talán a legfontosabb: kiragad a napi mókuskerékből, és ahelyett, hogy a múlton rágódnánk vagy a jövőn aggodalmaskodnánk, segít a jelenre fókuszálni. 

Én magam tíz éve tévedtem be először egy jógaórára, és valóban magával ragadott a flow-élmény. Lelkesen próbáltam ki több irányzatot, és többévnyi gyakorlás után éreztem úgy, hogy én is szeretnék másokat tanítani. A képzésen találkoztam először a gyerekjógával, és már akkor tudtam, hogy ha egyszer gyerekem lesz, ezt ő is imádni fogja.

Egy kis történelem

A jógát hazánkban sokan a 21. század egyik nagy divatsportjának tartják, úri huncutságnak, amely sokaknak annyira megfoghatatlan, hogy élből elutasítják. Pedig a jóga megjelenése hazánkban nem is olyan újkeletű. Kevés adat áll rendelkezésre, az viszont biztos, hogy már az első világháború idején is jelen volt Magyarországon. Egyes források 1896-ra teszik az első indiai jógik megérkezését. 

A szakértők korán felismerték, hogy a jógának számos pozitív hatása van a gyerekek testi-lelki-szellemi-szociális fejlődésére. 

Zoltai Miklós – a Debreceni Jóga Egyesület alapítója, a Magyar Jóga Akadémia jelenlegi tanára – már a hetvenes évektől tartott jógafoglalkozásokat középiskolás fiataloknak Szegeden. A következő lépcsőfok Apró Aranka vezető óvónő nevéhez fűződik, aki 1982-től az óvodai nevelésben is alkalmazta a jógát, majd 1986-ban Szegeden megalapította az első hivatalos jógaóvodát. Napjainkra számos oktató és intézmény felismerte a jóga fontosságát, így már nemcsak a nagyobb városokban, hanem számos kisebb településen is kipróbálhatják a gyerekek ezt a mozgásformát.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban!

De mi is az a gyerekjóga? Először is, felejtsük el mindazt, ami a klasszikus jógaóráról az eszünkbe jut! 10-15 perces ráhangolódás? Legalább hét légzésig kitartott pózok? Másfél óra koncentráció? Ellazult állapotban való levezetés? Mindez a gyerekeknél nem működik. 

Egy gyerekeknek szánt jógaórán – főleg óvodások és kisiskolások esetében – a középpontban a mozgás, a mese és a játék áll. 

Vagyis az órát inkább egy irányított, mégis önfeledt játéknak nevezném. Ennek során persze nagyon sok mindent tanulnak a gyerekek, így például önfegyelmet, koncentrációt, a páros és csoportos feladatok kapcsán pedig a társukra való odafigyelést. Fejlődik a testképtudatuk, a mozgáskoordinációjuk, de kiemelhetjük az egyes gyakorlatok tartásjavító hatását is. Az oktató nem javít folyamatosan, hanem motiváló mondatokkal vezeti rá a gyerekeket a tökéletes jógapóz megvalósítására. Mindezt teszi úgy, hogy az általában 45 perces óra egy mesébe ágyazódik. A gyerekek egy képzeletbeli világba utaznak, ahol rengeteg állattal találkoznak, különböző domborzati viszonyokkal küzdenek meg, végül pedig elérkeznek a történet végéhez. 

Salinger Richárd Jógaóra című könyvét is segítségül hívhatjuk

Emlékszem, oktatóként az első gyerekjóga-órámra remegő térddel mentem be, csak arra tudtam gondolni, vajon képes leszek-e háromnegyed óra hosszat lekötni az 5-6 évesekből álló csoportom figyelmét. Visszatekintve felesleges volt aggódni, hiszen minden új feladatba nagy lelkesedéssel vetették bele magukat, izgatottan várták a következőt, és imádták, amikor – hacsak pár percre is – ők lehettek a tanárok. A legjobban persze akkor örültem, amikor a 45 perc elteltével az ismeretlenként érkező gyerekek öleléssel búcsúztak tőlem. Ebből biztosra vettem, hogy a közös gyakorlás jól sikerült. 

Kicsiknek, nagyoknak, bárkinek 

Ha tehetném, én receptre írnám fel mindenkinek a gyerekjógát. Elsősorban azért, mert egy szuper közös program lehet minden szülőnek a gyermekével. Nemcsak azért, mert igazán aktív mozgásforma – amire gyerekes anyukaként vagy apukaként, valljuk be, sokszor nem nagyon van időnk –, hanem azért is, mert lelkileg is feltölt.

Nincs az a felnőtt, aki tíz perc közös jógázás után ne változna vissza maga is gyerekké. Hatalmasakat lehet nevetni, és közben szinte észre se vesszük, milyen jól átmozgatjuk minden izmunkat. 

A gyakorlatok bárhol, bármikor végezhetők – a nappaliban, a parkban, nyaraláskor a tóparton  –, és nincs szükség hozzá ezernyi eszközre. Egy strapabíró jógaszőnyeg persze mindig jó befektetés, de kezdetben akár egy sima polifoam vagy puhább szőnyeg is megteszi. A közösségi oldalakra kitett fotókon virító szuper cuccok helyett nyugodtan végezhetjük a gyakorlatokat egy kinyúlt, foltos, ámde annál kényelmesebb pólóban, nadrágban. Úgyis csúszni-mászni fogunk! 

Ha nincs időnk vagy lehetőségünk eljutni egy vezetett gyerekjóga-órára, akkor sem kell aggódni, hiszen az interneten ma már rengeteg videót találhatunk profi oktatóktól, de elérhetőek mesekönyvek és különböző kártyajátékok is, amelyek segítségével az egész család jógázhat otthon. 

Végül egy jó tanács a szülőknek: ne csüggedjetek, ha a gyereketek túlszárnyal titeket! Kitartó gyakorlással talán nektek is majdnem olyan jól fognak menni az ügyességi, hajlékonysági feladatok, mint kis sporttársatoknak.

Egy kis ízelítő

Ízelítőnek két gyerekjóga-videót ajánlunk Csíki Mariann Jóga Móka nevezetű oldaláról:

Gyereknapi Jóga Móka és Biztonságban vagyok!

Címoldali kép: Shutterstock